Képviselőházi irományok, 1875. XXIV. kötet • 801. sz.
Irományszámok - 1875-801. A magyar királyi ministerium előterjesztése, a közös-ügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése tárgyában
120 801. szám. I. Az egyenes adóknál. a) A magyar korona országaiban : Az „adóhátralékok késedelmi kamatai" — miután nem képezik az adónak kiegészítő részét — az adójövedelembe fel nem vétettek. Az 1875. évben befolyt egyenes adók közöl: „a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója" — továbbá „a bányaadó" és a „tőkekamat és járadékadó* jövedelem — noha ezen bevételi czimek 1875-ig sem a magyar korona országaiban, sem a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban nem léteztek, ós ez utóbbiakban jelenleg sem léteznek, mindazonáltal számításba vétettek, mert az első és második adónem (1875. évi XXIV. és XXVII. törvényczikk) az előbb fennállott I. osztályú jövedelmi adó helyébe — az utóbb emiitett adónem pedig (1875. évi XXII. törvényczikk) az előbbi III. osztályú jövedelmi adó helyébe lépett. Ellenben nem vétetett a táblázatban fel, az 1875. évi XX. törvényczikk által megállapított „vasúti ós gőzhajózási szállítás használata utáni adó-összege . 822,912 frt 83 krral, továbbá, az 1875. évi XXVI. törvényczikk által megállapított, „cseléd-, kocsi- és lótartásért, tekeasztalokért és játékhelyiségért fizetendő adóösszege 154,968 frt 61 5 / 10 krral, és az 1875. évi XXI. törvényczikk által megállapított „vadászatra használható fegyverek adója" összege 119,325 frt 86 5 / ]0 krral, összesen tehát 1.097,207 frt 31 krral, mivel ezen adónemek a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban egyátalában nem léteznek. b) A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban: Ezeknél az örökösödési adó, melynek bevételei csupán az 1840. június 27-én kelt, a dijés bélyegilletékekről szóló pátens hatályba lépte előtti időszakból származó hagyatékokból folynak, és 1874. óta az „átalános pénztári igazgatás" fejezete alatt kimutatott „különféle bevételek" között számoltatnak el, — nem különben az „adóvégrehajtási illetékek és késedelmi kamatok" — mint nem valódi egyenes adóbevételek — figyelmen kivül hagyattak. Az adóvégrehajtási illetékekre nézve egyébiránt még megjegyeztetik, hogy a magyar korona országaiban a végrehajtási illetékekből folyó bevétel, mint a végrehajtási költségek megtérítése számoltatik el, s az év végén a kiadásokból levonatván, mint külön bevétel a magyar állami zárszámadásban nem nyer kifejezést. II. A közvetett adóknál. a) A magyar korona országaiban: A dohányjövedék eredményeiből 1868. egész bezárólag 1871. évekre kihasittatott az osztrák dohánykezelőség részéről megtérített — Magyarország által beváltott dohánylevelek beváltási ára; és pedig-: 1868. évben .... 6.626,018 frttal, 1869. évben •. . . . 5.760,458 frttal, 1870. évben . . . . 2.987,171 frttal, és 1871. évben .... 3,395,723 frttal, miután ezen eredmények a magyar korona országai részére valódi bevételt nem képeznek, mert ennek ellenében a kifizetett beváltási költségek hasonló összeggel szerepelnek a kiadásban, és ennélfogva azok csak átfutó jelleggel birnak.
