Képviselőházi irományok, 1875. XXIII. kötet • 765-800. sz.
Irományszámok - 1875-771. Törvényjavaslat, a közmunka- és közlekedési ministeri tárcza részére, az 1877-ik évre szükséges póthitelek iránt
40 771. szám. hitel nyittatott ugyan, de a zárszámadás tanúsága szerint esak 201,028 frt 91 kr. lőn tényleg felhasználva, mert az idézett törvény csak június hó 2-ik felében nyervén legf. szentesítést, az épitós is sokkal később volt megkezdhető, mint a hogy ez eredetileg tervezve volt, a vállalkozót pedig szerződési jogánál fogva nem lehet a serényebb építkezésben gátolni, mely különben is a román fejedelemséggel fenálló conventiónál fogva a jelzett határidőre befejezendő. Ha az 1876. ós 1877. évi egyenként egy millió frtnyi hiteleket összefoglalva hasonlítjuk össze az említett két évi kiadásokkal, kerekszámban 1.789.000 frtnyi kiadási összeget, és igy 211,000 frtnyi kevesebb kiadást nyerünk. Kérem ennélfogva a kitett 588,000 írtnak póthitelkép leendő engedélyezését, annál inkább, mert már az 1877. évi költségelőirányzat kíséretében tett jelentés idevágó pontjában az akkor kért 1 millió frtot nemcsak minimumnak jeleztem, hanem egyenesen arról is tettem volt jelentést, hogy ha a munkák rendszeres folytatását vettem volna alapul, 1877. évi szükségletként 1.601,695 frtot kellett volna előirányoznom, mely tétellel a most már bírt tapasztalati adatok teljesen megegyeznek. Itt még megjegyzendőnek tartom azt, hogy a sinek a vasút számára a kincstár diósgyőri vasgyárában gyártatván, ennek szállított sínekért 300.$73 frt 18 krnyi követelése volt' mely összeget pénzügyministertársam beleegyezésével csak legújabban az 1878. évi adomány terhére egyenlítettem ki, bár az elszámolás helyessége iránti tekintetek e tételnek is még az 1877. évben való kiegyenlítését ó*s elszámolását tették volna kiv ánatossá, mely esetben a póthitel kerekszámban 888,900 frtot tenne. A második ponthoz. Az idézett törvényezikknek a beruházásokat tárgyazó részében annak II. fejezete 1. rovata alatt a budapesti Dunarósz szabályozására 400,000 frtnyi hitel engedélyeztetett. Ezen összeg eddig nem csak teljesen felhasználtatott, hanem 109,949 frt 22 krral túl is van lépve, az év pótkezelési negyedének végóig pedig tüzetes számítások szerint, a 400,000 frton felül összesen 160,000 frtnyi póthitel, tehát a már felmerült 109,949 frt 22 kron kivül még 50,050 frt 78 kr. leend mulhatlanul szükséges, mely összegnek hováforditására nézve a következőket vagyok bátor előterjeszteni: a) a vállalatnak az eredeti szerződós mellett átadott munkák utáni kereset és vógrészlet fejében 76,000 frt jár; de mivel ennek 66,000 frtnyi része az 1878. évi költségelőirányzatba van fölvéve, ennélfogva e czimen az 1877. évi hitelek terhére még 10.000 frt fizetendő. Azon reményben ugyanis, hogy ezen öszzes szabályozási munkák műszaki felülvizsgálata még az 1876. évben be leend fejezve, a szükséges fedezetről ugyancsak az 1876. évi költségelőirányzatban gondoskodtam, midőn azonban e felülvizsgálati eljárás nagy terjedelme és hosszabb tartama folytán felismertetett, hogy annak befejezése 1876. év végéig meg nem történhetik, és igy ama kereseti és végrészletek kiegyenlítésének később kellend megtörténnie, az 1877. évi költségelőirányzat már meg volt szavazva, s igy az e czélra szükséges összeg abba többé fel nem vétethetett, miért is e tétel az 1877. ós 1878. évi kezelés keretében a fent jelzett megosztás szerint több kiadást képezvén, 1877-re 10,000 frt erejéig póthitelt kell kérnem. b) Az 1873., 1874. és 1875. években fel nem használt hiteleknek 1875. és 1876-ban való felhasználása iránt hozott 1876. évi XLV. t.-czikknek alapjául szolgált előterjesztésemben volt szerencsém előadni, hogy az 1876. évi rendkívül nagy árviz folytán tett tapasztalatok szerint a szabályozási mű teljes sikerének biztosítása czéljából és a főváros kiváló érdekében mulhatlanul szükséges leend a budai rakpart-falakat az alámosás ellen kőhányás által biztosítani, a már befejezett építményeken az árviz által okozott károkat helyreálltam, ós a balparton a Rudolf-rakpart és
