Képviselőházi irományok, 1875. XXIII. kötet • 765-800. sz.

Irományszámok - 1875-794. Törvényjavaslat, a bélyeg és illetéki szabályok némely határozmányainak módositásáról

794. szám. 163 12. §. A közhatóságokhoz, bíróságokhoz, s átalában a közhivatalokhoz magánfelek által táviratilag intézett oly tartalmú kérelmek, melyek különben Írásbeli beadványba foglalva az illetéki szabályok szerint bélyeg alá esnének, az ily rendes beadványokra szabott bélyeg-illeték alá vonandók. A megfelelő bélyegjegy a fél által a távirdai állomáson feladott sürgönyre felragasztandó. A távirdai tisztviselő az igy alkalmazott bélyegjegyeket a hivatali pecséttel átbólyegzi, 8 a távirati sürgöny szövegének végén hivatalból díjmentesen megjegyzi, hogy milyen összegű bélyeg alkalmaztatott, vagy hogy bélyeg nem adatott. A közhatóságok és közhivatalokhoz érkező és bélyeg-illeték alá eső kérelmet tartalmazó olyan magánügybeli távsürgönyre nézve, melyért a bélyeg-illeték a feladáskor le nem rovatott, tárgyalásnak helye nincsen, hanem az egyszerűen az iratok közé sorozandó. 13. §. Az érvényben levő szabályok szerint a bélyeg-illetéki II, illetve III. fokozat alá eső következő okiratok u. m. kötelezvények, nyugtatványok, áruszerzési vagy szállítási kötések, bérleti, építési, társasági vagy szegődési szerződések, csupán ingók iránt kötött adásvevési okmányok és egyezségek csak az esetben szolgálhatnak bármely biróáági vagy hatósági cselekmények alapjául, ha az azok után járó bélyeg-illeték szabályszerű módon lerovatott vagy az okiratnak illetékkiszabása végett a törvényes 8 napi határidő alatt történt bejelentése igazoltatott, illetőleg, ha a megrövidített bélyeg-illeték (büntetésképen) háromszoros mérvben a fél által lefizettetett. 14. §. A polgári törvénykezési rendtartás határozatai szerint pertári kezelés alá tartozó rendes polgári perekben a törvényszékekhez intézett beadványok másod-, harmad- s többi példányai és felzetei, valamint azok mellékletei után járó bélyeg-illetékek olykép rovandók le, hogy a beadvány első példányára az attól járó bélyegen kivül még összesen véve mindazon bélyegjegyek is ragasztassanak fel, melyek a többi példányokra, felzetekre és mellékletekre megkívántatnak. Oly esetekben, midőn az igy alkalmazandó bélyegjegyek az első példányon el nem férnek, éhez egy külön tiszta ív fűzendő, és a bélyegjegyek erre ragasztandók fel. Ezen íven a perirat iktatószáma kitüntetendő és a felhasznált bélyegjegyek egyenkint a hivatali pecséttel átbólyegzendők. A pertárnok köteles az 1876: XV. törvényczikk 77. § ban megállapított birság terhe alatt a másod, harmad stb. példányok s felzetek és azok mellékleteinek számát az első példányra pontosan feljegyezni és ezen feljegyzés helyességét neve aláírásával bizonyítani. A pertárilag kezelendő ügyeknél ezen §-ban meghatározott módtól eltérőleg felhasznált bélyegjegyek nem létezőknek tekintendők. A nem pertárilag kezelendő bárminemű más ügyekre a jelen §. rendelkezése nem terjed ki, és ezekre nézve a bélyeg-lerovás eddigi módja változatlanul megmarad. 15. §. Mindazon esetekben, midőn a bírósági vagy bármely más hatósági ügyiratokhoz csatolandó meghatalmazvány a félnek, vagy megbízottjának visszaadatható, ez csak akkor történhetik meg, ha a meghatalmazvány helyébe 50 kros bélyeggel ellátott másolata átadatik a bíróságnak, illetőleg hatóságnak, a mely azt az illető per- vagy egyéb tárgyiratokhoz megőrzés végett csatolja.