Képviselőházi irományok, 1875. XXIII. kötet • 765-800. sz.

Irományszámok - 1875-794. Törvényjavaslat, a bélyeg és illetéki szabályok némely határozmányainak módositásáról

794. szám. 161 3. §. Az 1871. évi LXIII. t.-cz. 2. §-ának a váltóktól járó bélyegilletók iránti határozatai oda módosittatnak, hogy a pénzügyminister a magán váltóürlapokra aláírás előtt felhasznált bélyegje­gyek átbélyegzésére más hivatalokat és közegeket is feljogosíthat, s az átbélyegzési eljárást ren­deleti utón szabályozza. 4. %. Oly váltó alapján, mely bélyeg nélkül, vagy nem a megszabott mérvű bélyeg alkalma­zásával állíttatott ki, vagy ha az attól járó bélyegilletók nem törvényszerű módon rovatott le, váltóbirósági cselekménynek nincs helye. 5. §. Oly kereskedői kötjegyéktől s utalványoktól, melyek pénzfizetésről állíttatnak ki, s a bélyegilleték tekintetében a váltókkal egyenlő okiratoknak tekintendők, továbbá a kereskedők által árúkra vagy értékpapírokra adott előlegekről kiállított kötvényektől járó bélyegilleték akként rovandó le, hogy oly esetekben, midőn az ilyen okiratokra űrlapok nem használtatnak, a megfelelő bélyeg­jegy az okmány első lapjára előzetesen felragasztassék és az okmány szövegének első sora a bélyegjegy alsó színes részén keresztül írassék, ha pedig űrlap használtatik, ez esetben a váltók­nál használt magán-űrlapok bélyegilletékének lerovására megállapított módozat alkalmaztassák. (3. §.) 6. §. A kereskedők s iparüzők számláinak bélyegilletékére nézve fenálló szabályok következő­leg bővíttetnek. A kereskedők és iparüzők által saját üzleteikből származó tényleges követelések iránt mások részére kiállított számlák vagy számlakivonatok, ha a követelési összeg 10 forintot meg nem halad, ivenkint 1 kr., különben pedig ivenkint 5 kr. bélyeg alá esnek. Ezen bélyeg fizetésének kötelezettségére nézve nem tesz különbséget, akár elláttatik a számla vagy számlakivonat kiegyenlítési bizonylattal, akár nem, vájjon a kiállító azt aláirta-e vagy sem, és legyen azon a kiállító czég írásban vagy nyomatva, vagy bármely más módon jelezve. A bélyegilleték akkor is fizetendő, ha efféle számlák vagy számlakivonatok a kereskedői és üzleti levelek szövegébe felvétetnek, vagy ily levelekhez mint függelék vagy melléklet csa­toltatnak. Midőn kiegyenlített számlák vagy számlakivonatok bírósághoz, vagy valamely közpénz­tárnál nyugtatvány helyett benyujtatnak, — azoktól a bíróság, — illetőleg a közpéhztárnál való benyújtásuk előtt mint nyugtatványoktól a Ilik fokozat szerint járó bélyegilletók a már felhasznált 1, illetőleg 5 kros számlabélyeg beszámítása mellett bélyegjegyek felragasztása által rovandó le. Közpénztárak alatt mindazon pénztárak értetnek, melyek az állam, a köztörvényhatóságok s községek közegei, vagy az állam igazgatása alatt álló közintézetek s vállalatok által kezeltetnek. Ugyancsak 1, illetőleg 5 krajezáros bélyeg alá esnek a bankárok, pénzváltók, hitelinté­zetek s egyéb vállalatok leszámítolási jegyei is, nem különben a szállodák és vendéglők üzletében aláírás és kiegyenlítési bizonylattal, vagy ezek nélkül kiállított számlák, valamint a számláknak másolatai. Oly könyvecskék, melyekben a kereskedők és iparüzők által a felek részére a nékik ki­szolgáltatott árúczikkek, teljesített munkák vagy egyéb üzletbeli szolgálmányok és ezekből szár­mazó követeléseik bejegyeztetnek, számláknak tekintendők, és azok után ivenkint 1 kr. bélyeg jár. KÉPV. H. IROMÁNY 1875-78. XXIII. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom