Képviselőházi irományok, 1875. XXIII. kötet • 765-800. sz.

Irományszámok - 1875-789. A bankügyi bizottság jelentése, a nemzeti bankot cselekvőleg illető 80 millió forint adósság iránt hozzá utasitott törvényjavaslat tárgyában

152 789. szám. Határozati javaslat. Az 1877. évi ápril 25-én 2737. sz. a. kelt képviselőházi, illetőleg ugyanazon évi július 2-án 606. sz. a. kelt főrendiházi határozattal, a közös-ügyi költségekhez való járulás arányának tárgyalására kiküldött országos bizottság utasittatik, hogy az osztrák nemzeti bankot cselekvőleg illető 80 millió forint adósság tekintetében, a monarchia másik államának küldöttségével érintkezésbe lépjen; a másik állam által támasztott igényekkel szemben Magyarországnak — különösen az 1867 : XII és XV. törvónyczikkekben kifejezett — jogi álláspontját fenntartván, azt a másik féllel elfogadtatni törekedjék, és a tárgyalás befejeztével ez ügyben az országgyűléshez jelentést tegyen. Ezen ügy az országos bizottság által az elől idézett határozatokkal hozzá utasított kérdéstől függetlenül lesz tárgyalandó ós külön jelentésben előterjesztendő. Kelt, Budapesten 1878. évi márczius hó 25-én. Zsedényi Ede s. k., Márkus István s, k., elnök. előadó. Melléklet az 789. sz. irományhoz. Különvélemény, a szab. osztrák nemzeti bankot cselekvőleg illető 80 millió forint államadósság tárgyában, a bankügyi bizottság által beterjesztett jelentéshez. Az 1867 : XII. törvónyczikk 53. és 54-ik szakaszai meghatározták azon álláspontot, melyet a magyar korona országai, az absolut hatalom alatt az ország törvényszerű beleegyezése nélkül keletkezett államadósságok iránt elfoglaltak. Magyarország kijelentette, hogy habár ezen államadósságok őt jogilag nem terhelik, „mégis kész azt, a mit tennie szabad, s mit az ország önállása és alkotmányának sérelme nélkül tehet, méltányosság alapján, politikai tekintetekből megtenni, hogy azon súlyos terhek alatt, miket az absolut rendszer eljárása összehalmozott, ő Felsége többi országainak jóléte, s azzal együtt Magyarország is össze ne roskadjon.' Egyedül ezen alapon nyilatkoztatta ki az ország készségét, az államadóságok terhének egy részét elvállalni, s az iránt ő Felségének többi országaival is, mint szabad nemzet szabad nemzettel, egyezkedésbe bocsájtkozni. Az 1867. XV. törvénybe iktatta azon egyezményt, ..rnely a monarchia két államának felelős kormányai közt létesült." Ezen törvény 1. szakasza megállapítja, hogy Magyarország az eddigi államadósság kamatainak fedezéséhez 29,188.000 frtnyi állandó, további változás alá nem eső járulékot fizet. Ezen törvényczikk 2. szakasza intézkedik a különböző adóssági czimeknek egységes járadókadóssággá való átváltoztatása iránt, és meghatározza, hogy azon adóssági czimek tőkevisszafizetései, melyek az unificatióra nem alkalmatosak, járadékadóssági kötvények kibocsátása által szereztessenek be évenkint, mely beszerzésből eredő tehertöbblet a birodalmi tanácsban képviselt országokra háramlik, és hozzá a magyar korona országai által évenkinti egy millió és százötvenezer forintnyi állandó összeg fizettessék; ellenben minden, e törlesztések folytán eleső kamatoknak, valamint az államadóssági kamatszelvények és sorjátéknyeremények után fizetendő adóknak is, ő Felségejiöbbi országai és királyságai javára kell esniök.