Képviselőházi irományok, 1875. XXIII. kötet • 765-800. sz.

Irományszámok - 1875-788. Jelentése a képviselőház igazságügyi bizottságának, a főrendiház által a magyar büntetőtörvénykönyvi javaslatra nézve tett módositásai tárgyában

148 788. szám. iure civili periculosa est, pariim est enim, ut non subverti possit;" tekintettel továbbá, hogy a külön intézkedések derogálnak az általánosoknak „In totó iure generi per speciem derogatur" és annálfogva a fenemiitett nehézséget a jogtalan elsajátításról szóló speciális intézkedések kevésbé fontosnak tüntetik fel, a bizottság az ajánlott fogalom-határozást némi módosításokkal elfogadandónak tartja. Az igazságügyi bizottság első jelentésében kifejtett okoknál fogva a képviselőház mind a lopás, mind a rablás fogalmából e szavakat „faját vagy mások vagyoni hasznára fordítja'

1 kihagyta ós az érintett büntettek ekként megállapított fogalom meghatározását a főrendiház elfogadta, — annak következtében az emiitett szavak a sikkasztás fogalmából is szükségkép kihagyandók, mert az a lopástól lényegében csak abban különbözik, hogy az „elvétel", a sikkasztás pedig „megtartás" által jön létre. (Ministeri Ind. II. 251. 1.) Az eltulajdonításon kivül az elzálogosítás is, mindkét ház határozatához képest a sikkasztás tényálladékához tartozván, azt a fogalomba felveendőnek, de a bevégzés módjai közt ismételt megemlítését szükségtelennek tartja. Hogy az idegen dolognak a visszakövetelésre jogosított előtt elsajátítási szándékból történt eltagadása a sikkasztás fogalmában benfoglaltatik: annak szövegéből és a bevégzési cselekmények meghatározásából önkényt foly: minélfogva ezen esetnek külön felemlítése nem csak fölösleges, hanem szorosabb körülírás nélkül könnyen félreértésekre szolgáltathatna alkalmat. Annak folytán az igazságügyi bizottság a főrendiház által ajánlott szerkezetet következőképen tartja módositandónak : 355. §. „Sikkasztást követ el, a ki a birtokában vagy birlalatában lev'ó idegen ingó dolgot jogtalanul eltulajdonítja vagy elzálogosítja. Az eltidajdonitás be van végezve, mihelyt a birtokos vagy birlaló a dolgot elidegeníti, elhasználja vagy avval bármi más módon mint sajátjával rendelkezik.'

1 A 366-ik §-nál ajánlott módosításokat nevezetesen: a zárjelek közt levő szavak „pénz, ékszer, drágaságok" kihagyását, továbbá a régészeti kutatások érdekében a következő intézkedés felvételét: „A hatóságnál előre bejelenlett kutatás esetében a büntetésnek csak akkor lesz helye, ha a talált tárgyak 30 nap alatt nem jelentetnek be" nemkülönben „ez esetben" szavak felcserélését „ezen esetekben" szavakkal, — a bizottság elfogadásra ajánlja. A 370. §. második sorában e mondat: ,,jutott birlalójának kezéhez

11 helyett e szavakat: „jutott birtokosa vagy birlalójának kezéhez" hasonlag elfogadásra ajánlja. A 388. §-nál a főrendek a csalásnak büntetésével nem csak a hivatalvesztést, hanem a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is kimondani kívánják. A bizottság tekintettel a nyereményvágyból és vagyoni haszonlesésből származó csalási cselekmények indokaira, az ajánlott módositást elfogadandónak és a 388. §-t következőképen szövegezendőnek tartja: „Csalás miatt a szabadságvesztés-büntetéssel a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is megállapítandó." A 399. §. szövegének a főrendek által ajánlott módosítását némi irályi változással a bizottság elfogadja és a szakasz következő szerkezetét hozza indítványba : „A 397. §-ban meghatározott személyekre vonatkozólag a hivatalvesztés helyett az ítéletben az mondandó ki, hogy házassági ügyekben való bíráskodásra, vagy jegyzőkönyvvezetésre, továbbá közokiratok kiállítására, vezetésére, vagy őrzésére képességgel nem birnak."