Képviselőházi irományok, 1875. XXII. kötet • 735-764. sz.
Irományszámok - 1875-764. Törvényjavaslat, a közös hadsereg (hadtengerészet) és honvédség beszállásolásáról
764. szám. 383 azon okból fizetendő, hogy egyrészt a községek kárt ne szenvedjenek, másrészt pedig a katonaság által szükségtelen követelések ne támasztassanak. A katonai javadalom érdekében mindazonáltal a nem használt fórhelyek, a bérlet tartama alatt, albérlet által vagy egyéb módon értékesíthetők. A 30. §. a havi fizetést élvező katonai személyeknek illetékszerü lakásaiért s egyéb fórhelyekért, nemkülönben bútorokért, istálló és egyéb szerekért fizetendő lak- és butor-bér díjaknak miként leendő megállapításáról s a községeknek lakbér osztályzatokba soroztatásukról rendelkezik. B részben a monarchia mindkét állama kormányainak megegyzóse folytán, eltórőleg az eddig divatozott rendszertől és a 10 évről kipuhatolt bér-átlagok szerint régebben megszabott, de már igen is elégtelen bérektől ós kártalanítási összegektől 1875-ik évben a katonaság által tényleg megszállt minden egyes állomás-helyre, katonai, pénzügyi ós törvényhatósági közegekből alakított vegyes bizottságok küldettek ki s ezek által az állomás-helyeken divatozott lakbérek, az adóbevallások vagy felvett kihallgatási jegyzőkönyvek alapján, hozzászámítván a bérlőt terhelő közadók pótlékait, a lakbér és iskolai adó-pótlókot is, öt évről, vagyis 1871-től bezárólag 1875. évig kípuhatoltattak, mely adatok alapján egyetértőleg a közös és osztrák ministerekkel, az eddigi 8 helyett 10 osztályzat fogadtatván el, az egyenlő vagy ezeket megközelítő lakbérek egy és ugyanazon osztályzat rovataiba sorozás után összeadattak, a kijött összegek pedig annyival osztattak el, a hány községnek lakbéradatai beirva voltak, az ezen elosztásból keletkezett átlagok, az eszközölt kikerekités és 10°/ o-al leszállítás után, lakbér-téritésül állapíttattak meg, mely egyszersmind minden egyes katonai állomásnak lakbér-osztályzatba soroztatására nézve mérvadó volt. A 10°/o-nyi leszállítás a közös költségek érdekében azon okból történt, mert a lakbért élvezők ezen kevesbitést alig erezik meg, a községek pénztárai pedig az esetleges veszteséget, közvetett utón amúgy is visszanyerik. A butor-bér térítése összegének valamennyi állomásra egyenlő mérvben megállapítása olyképen törtónt, hogy az összes bútoroknak árai összeadattak s a mennyiben a régi gyakorlati szabályok szerint a bútorok elkopása ós romlása idejéül közönségesen 10 év számíttatik, a 10-el elosztásból kikerült átlag-összeg, kellő kikerekités után a térítés összegéül elfogadtatott. Egyedül Bécs és Buda-Pest. mint a monarchia két államának fővárosaira nézve, mert ezeknek lakbér-viszonyaival a többi városok viszonyai nem egyezők, tétetett a lakbérekre nézve kivétel, minthogy ezek osztályzatba nem soroztatván, ilyenen kivül állanak. Szükséges volt pedig ezen, a törvényhozás által jóváhagyandó intézkedés, mely csak is 5 évi átlagot fogadott el, mert a lakbérek, különösen 1867 óta a 70-es évek elejéig évről-évre s pedig tetemesen emelkedvén, később rövid időre megállapodtak ugyan, de kevés vártatva egyszerre igen jelentékeny arányban leszállván, igen is változtak, a 10 évi átlag elfogadása tehát nem lenne méltányos és igazságos. Az adó-pótlékoknak a lakbérekhez hozzászámitása pedig azon alapszik, hogy az illető tiszt vagy hivatalnok illetékszerü lakást, a 26. §-ban felállított szabály nyomán az általa készpénzben felvett lak- <5s butorbér-illetéken maga legyen képesítve bérelni, illetőleg ezen bérlés gyakorlatában előzetesen ne akadályoztassók, és ismét szabálylyá ne váljék, hogy a községek természetben tartozzanak lakásokat rendelkezésre adni, továbbá, hogy egyrészt a havi fizetések illetékeikre nézve csorbát ne szenvedjenek, másrészt pedig az illetménvesek részéről eszközlendő bérlés lehetetlenné ne tétessék. Egyes esetek felmerülhetnek ugyan, hogy a teljes illeték igénybe nem vétetik, de azért ily előzmény, az illetékszerü igénynek csorbítására jogos alapul nem szolgálhat. Hogy a lakbérek csak 1875. év végéig puhatoltattak ki, ennek oka az, hogy a beszállásolási törvényjavaslat már az 1876-ik év elején lett volna az országgyűlés elé terjesztendő, mi azonban, részint a puhatolási munkálatoknak kiegészítése, vagy kiigazítása végett a törvónyható-
