Képviselőházi irományok, 1875. XXII. kötet • 735-764. sz.

Irományszámok - 1875-735. Törvényjavaslat, a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában

122 735. szám. nisteri jóváhagyás pedig elegendő kezességet nyújt arra nézve, hogy a czélnak meg nem felelő vagy épen az igazság követelményeibe ütköző szabályrendeletek megállapittatni nem fognak. A 379. §-ban a pesti áru és értéktőzsdének, valamint a vidéki termény és gabona csarnokoknak külön bírósága fent tartatik, mert e biróságoknak, mely kivált a termény kereskedés nevezetes emeltyűjét képezi, mellőzése czélszerünek nem mutatkozik. Azonban e kivételes bíróságuk létjogosultságának figyelemben tartásával, hatáskörük világosan az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 258., 259. és 260. §§-ban foglalt kereskedelmi ügyletekre korlátoltatott s a 380—382. §§-ban felvett intézkedések által e hatáskör megtartásának és a jogbiztonság egyéb lényeges követelményeinek biztosítékai megállapittattak. Nevezetesen kimondatott, hogy e bíróságok ítéletei ellen 3 nap alatt beadandó felfolyamodásnak van helye s a hatáskör áthágása, ugy a megjelölt egyéb lényeges alaki sérelmek esetében az eljárás ínegsemmithető. Hogy azonban e felfolyamodás visszaélés alapját ne képezze, kimondatott ezen "gyek soronkivüli elintézése és az, hogy e kivételes bíróságok biztosítási végrehajtást rendelhetnek el. Szabályoztatott az igazolás-megsemmitési eljárás és perújítás kérdése, megállapittatott : hogy az itólet alapján kielégítési végrehajtást csak a rendes bíróságok rendelhetnek el és tekintettel arra. hogy a bíróságok hatásköre nem csupán kereskedőkre szoríttatott, s tekintettel azon nagy területre, melyre e bíróságok hatásköre kiterjed, a 379. §-ban a feleknek korlátlan képviseltetési jog engedtetett; végre a 383. §-ban a birák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló 1871. évi VIII. t.-cz. e kivételes bíróságok biráira is kifejezetten kiterjesztetett. A 384. §-ban a folyamatban levő perekre nézve a szükséges átmeneti intézkedések megállapittatván, a 385. §. szerint az igazságügyi kormánynak azon felhatalmazás adatik, hogy az 1871. évi IX. t.-cz. 1. §. a) pontjának és 12. §-nak alkalmazása mellett a in. kir. Curia legfőbb itélőszéki és semmitőszóki osztályai helyett ujabb legfelsőbb bíróságot szervezzen. Ezen legfelsőbb bíróság bírói személyzete (1 elnök, 1 másodelnök, 6 tanácselnök és 52 bíró) a mostani bírói létszámra, az ügyforgalomra s különösen arra való tekintettel lett megállapítva, hogy a nagyfontossága peres ügyek vógeldöntósóre hivatott legfőbb ítélőszék az eléje utalt ügyekben kellő előkészítés, beható előadás és megvitatás mellett járhasson el ; mert kivált a legfőbb bíróságnak teendőkkel való tulhalmazása csak a jogbiztonság rovására történhetik. A 387., 388. és 389. §§-ban a kisajátítási, curiai bíráskodási, fegyelmi bíráskodási, s egyéb azon ügyek nyernek megfelelő szabályozást, melyek a semmitőszéknek vagy a m. kir. Curia két osztályának hatásköre alá külön törvény által utasíttattak. A 390. §-ban kimondatik, hogy a törvény hatálya a polgárosított határőrvidékre is kiterjed. Ezt, tekintettel az oly annyira kívánatos jogegységre, indokolni nem szükséges, és a kiterjesztés, tekintve azt, hogy a törvénykezési rendtartás egészen tüzetes revisió alá vétetett, nehézségbe nem is ütközik. Csupán az életbeléptetési és átmeneti intézkedéseknek megfelelő külön szabályozása mutatkozik szükségesnek, mely az ottani viszonyok kellő méltánylatát igényli s ezért tartalmazza a 390. §. azon intézkedést, hogy e területre nézve az életbeléptetési nap külön leend meghatározandó ós az életbeléptetési s átmeneti intézkedések rendeleti utón megállapitandók. A 391. §. tartalmazta felhatalmazások szükségesek azért, mert a kereskedelmi peres és peren kívüli, továbbá a váltóügyekben követendő eljárást és az ügyviteli szabályokat az uj törvényhez kellend alkalmazni. Kelt Budapesten, 1878. január 10-én. Perczel Béla s. k., m. kir. igazságügyminister.