Képviselőházi irományok, 1875. XXI. kötet • 691-731. sz.

Irományszámok - 1875-720. Helfy Ignácz és Simonyi Ernő különvéleménye a kiegyezési provisoriumról szóló törvényjavaslathoz

242 720. szám. A szabadalmazott osztrák nemzeti bankról összes hazai törvényeinkben sehol emlités nincsen. Ez intézetnek működése hazánkban eddig csak tűrve volt, s jogában állott a nemzetnek azt, bármely perczben megszüntetni. A kormány javaslata szerint a nemzet által eddig csak tűrt állapot most törvénybe iktattatnék, a miből esetleg az o. n. bank oly igényeket támaszthat, melyek következményei beláthatlanok. Ezenfelül ez intézkedés teljesen felesleges. Ha a nemzet hat évtizeden át tűrte a tényleges állapotot, mi ok bírhatja arra, hogy épen most, midőn a végleges rendezés küszöbén áll, e pár rövid hétre uj intézkedéseket tegyen. Midőn alólirottak a felsorolt aggályokat a t. ház becses figyelmébe ajánlják, nem zárkóznak el azon kényszerhelyzet elől, melybe az ország tényleg jutott, s mások is belátják, hogy különösen a törvényjavaslat második szakaszában foglaltak iránt valamely ideiglenes intézkedés immár mulhatlanul szükségessé • vált. De összeegyeztethetőnek nem tartják az alkotmányos parlamenti rendszerrel, sem a józan politikával azt, hogy ilyen, a kényszerhelyzet által szükségessé vált felhatalmazás ugyanazon kormányra ruháztassák, a mely a kényszerhelyzetet előidézte. De tiltják ezt hazánk legvitalisabb érdekei is, mert mig egy uj kormány, támaszkodva a többször idézett törvényre, a törvényhozás által engedendő rövid átmeneti időt az ország önálló intézkedési jogának érvényesítésére fordíthatná, addig bizonyos, hogy a jelen kormáry ez időt arra fogná felhasználni, hogy ugyan azon alkudozásokat, melyek az országot a jelen állapotba juttatták, ugyanazon az alapon folytassák s esetleg befejezzék. Az előadottak nyomán alólirt bizottsági tagok tiszteletteljesen indítványozzák, mondja ki a képviselőház : 1-ször. Hogy a kormány által beterjesztett ós a pénzügyi bizottság többsége által ajánlott törvényjavaslatot tárgyalás alapjául el nem fogadja. 2. Hogy a kormánynak a kiegyezési tárgyalásokban követett irányát és azon eljárását, mely az országot ily kényszerhelyzetbe juttatta, határozottan roszalja és kárhoztatja. 3. Hogy ugy az Ausztriával, valamint a külállamokkal való vám- és kereskedelmi viszonyok rendezése czéljából, kész a szükségesnek mutatkozó átmeneti intézkedésekre felhatalmazást adni egy olyan, kormánynak, mely e rendezést az országnak törvényadta önálló intézkedési joga alapján akarja eszközölni. Kelt Budapesten, 1877. decz. 12-én. Beadják : Helfy Ignácz, s k. Simonyi Ernő, s. k.