Képviselőházi irományok, 1875. XXI. kötet • 691-731. sz.

Irományszámok - 1875-692. Törvényjavaslat az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajózási vállalattal kötött hajózási és posta-szerződésről

174 692. szám. tekintetben sokkal nagyobb jelentőségű vonalnak, a fiume - patrasinak (8. sz.) első részében foglaltatván. A trieszt-fiume-corfu-syra-smyrnai vonal (13. sz.) eddig Fiume helyett Anconát érintette; minthogy pedig a levantei vonalaknál Fiume eddig közvetlenül nem érintetett és a magyar tengerpart épugy mint a magyar kereskedés érdeke kívánja, hogy levantei vonalakba a magyar tengeri kikötő elseje is belevonattasssék, Ancona elhagyásával Fiume vétetett föl kötelezőleg a smyrnai vonalba. Ez által a Fiumeieknek s a magyar kereskedésnek alkalom nyujtatik arra, hogy a levantei kereskedésben activ szerepet is játszhasson, mert nemcsak a direct összeköttetés előnyét élvezi igy Fiume, hanem tekintve azt, hogy az út Fiúmén át Trieszttel szemben legalább 14 órával rövidebb, a magyar kereskedésnek ezen részben Trieszttel szemben határozottan oly kiváltsága jut, mely ügyes fölhasználás által kétségkívül értékesíthető. A trieszt-patras-pyraeus-volo-salonich-konstantinápolyi vonal (14. sz.) 26 járattal 3,306 mértfölddel az eddigi konstantinápoly-volo-salonichi 26 járat (940 mértfölddel) helyébe lép. A török vasutak megnyílta következtében ez igen fontos vonal; ugyanis az aegaei tengerig érő török vasutak a kereskedést az aegaei tenger fő kikötőibe terelik, s e részben más nemzetek már siettek a kedvező helyzetet fölhasználni és rendes járatokat tartanak fenn különösen Salonich, Dedeagatsch s más nevezetesebb kikötőkkel. Az eddigi járatok (Konstantinápoly-Volo) azért nem elégíthették ki a magyar-osztrák monarchia üzleti érdekeit, illetőleg azért nem adhattak az emiitett kikötők felé nagyobb lendületet kereskedésünknek, mivel hiányzott a kapcsolat Volo és egy magyar vagy osztrák kikötő közt; ennélfogva az eddigi vonal folytatása mutatkozik kívánatosnak és pedig Pyraeus és Patras érintésével, miáltal a vonal kereskedelmi tekintetben nagyban emelkedik. A konstantinápoly-küstendje-galatzi vonal (15. sz.) az eddigi konstantinápolyi-burges-galatzi vonal helyét pótolja, és csak annyiban változott, hogy a jelentőségében hanyatló Burges kikötő helyett a nagyobb fontossággal bíró Küstendje érintetik. A konstantinápoly-smyrna-cyprus-beiruth-portsaid- és'alexandriai vonal (17. sz.) az eddigi konstantinápoly-smyrna-rhodus-cyprus-beiruth-jaffa-portsaid-alexandria-smyrna-konstantinápoly- és a konstantinápoly-smyrna-alexandria-portsaid-jaffa-beiruth-cyprus-rhodus-smyrna-konstantinápolyi két vonal helyébe lép, és a syra-candiai (20. sz.) egészen új vonal fölvétele által a trieszt-corfusyra-konstantinápolyi vonallal akkép hozatik kapcsolatba, hogy az eddigi két hosszú vonal részbeni mellőzése vált lehetségessé. Teljesen új vonalokul jelentkeznek a fiume-patrasi (8. sz.), mely Cattaroig részben az eddigi fiume-cattaroi vonalat helyettesíti, de Cattarotól kezdve Patrasig egészen új. Ezen vonal által Fiume direct összeköttetést nyer nemcsak Albániával, hanem déli Görögország fő kikötőjével: Patrassal is, s igy Fiúménak és illetőleg a magyar kereskedésnek alkalom nyilik a görög fő czikkekkel (különösen apró szőlővel) direct üzletet létesíteni s viszont Görögországnak hazai czikkeinket közvetlenül szolgáltatni. Hasonlóképen Fiume érdekében nyilik meg a fiume-zára-anconai vonal (12. sz.), miáltal a Fiumeieknek egyik régi óhajuk teljesedésbe megy. Az alexandriai-port-saidi vonal (18. sz.) Port-Saidnak a Suez csatorna megnyílta óta folyvást gyarapodó jelentőségében találja indokát.