Képviselőházi irományok, 1875. XX. kötet • 645-690. sz.
Irományszámok - 1875-645. A bankügyi bizottság jelentése, az osztrák magyar banktársulat létesitéséről és szabadalmáról sz. törvényjavaslat tárgyában
645. szám. 71 legkedvezőbb kereskedelmi conjuncturák Magyarországban kiaknázhatók nem lesznek. — 1863-ban péld. a magyar leszámítolási és kölcsönüzlet dotatiója 9 millió frtot vett igénybe, 1872-ben már 40 millió irtot, vagyis a tiz év előtti szükséglet 4",-szeresét; igy jöhetnek a jövőben ismét idők, hol a hiteligények, ha nem is ily nagy mérvben, de mindenesetre jelentékenyen emelkedhetnek, melyek kielégítéséről pedig a beterjesztett törvényjavaslatban egyátalján gondoskodva nincsen. Elismerjük, hogy az osztrák nemzeti-bank a fedezet azon rendszere mellett, mely a beterjesztett törvényjavaslatban foglaltatik, Magyarország rendelkezésére a meghatározottnál sokkal nagyobb dotatiót nem bocsáthat, de ezen körülmény egy ujabb adatot szolgáltat a beterjesztett törvényjavaslat elfogadhatatlanságára nézve, mely oly alapokon akarja a hitelügyet szervezni, mely mellett Ausztria érdekei szükségkép coliidáinak Magyarország érdekeivel, miután a nemzeti-bank nem képes annyi jegyet bocsátani a forgalom rendelkezésére, mint a mennyit Ausztria és Magyarország hiteligényei valóban szükségeinek. A bankalapszabályok 84. §-a szerint ugyanis a banktársulat kötelességévé tétetnék azon összeget, melylyel a forgalomban lévő bankjegy a 200 milliót meghaladja, ezüstben vagy aranyban, vert pénzben vagy rudakban fedezni, s ezen rendelkezés mellett, miután a kibocsátott jegyek mennyisége 330 és 340 millió frt. közt variál, a banknak 130—140 millió írt. erezet kell készletben tartani, melynek összege, miután ezen érczkészletet a bank saját jegyeivel vásárolja, a hiteligények kielégitésétől teljesen elvonatik. Ezen nézetünk szerint helytelen és a közvélemény által rég elitélt fedezeti rendszer mellett az osztrák nemzeti-bank a monarchia mindkét államában a hiteligények kielégítésére fordíthat: a) bankszerű fedezet mellett, de érezfedezet nélkül kibocsájtható bankjegyek összege 200 millió frt, b) bankalaptőke 90 „ „ Összeg . . 290 millió frt, ebből levonandó a banknak az osztrák állam elleni kölcsön-követelése 80 millió frt, marad a hitel kielégítésére . . 210 millió frt, mely összeg, ha a bank kiterjedt üzletkörét ós különösen azon körülményt vesszük tekintetbe, hogy jelzálogüzletekkel is foglalkozik, a monarchia mindkét felének hiteligényei kielégítésére határozottan elégtelen. De ezen fedezeti rendszer mellett is, a magyar hitelek kielégítésére szánt 50 millió nem áll semmi viszonylatban sem az ország tényleges szükségletével, sem azon aránynyal, melynek a hiteleszközök felosztása terén való alkalmazását Magyarország teljes joggal követelheti. —Ha azon mérték alkalmaztatik a monarchia két államának hitelszükségletére, mely az adóképessóg kiszámításánál alapul elfogadva lett, akkor is teljes joggal igényelhetjük, hogy a bank hiteleszközeiből a quota arányának megfelelő mennyiséget fordítson Magyarország hiteligényeinek kielégítésére, mi a fennebbi kiszámítás alapján 65.92 millió frtot tenne ki. A fentebb előadottakban utaltunk mindazon hátrányokra, melyek a tervezett bankegyezség elfogadásából Magyarországra háramolnának. De a tervezett bankegyezség elfogadásával szoros kapcsolatban van a 80 millió frt bankadósság kérdése, melynek rendezése nélkül a kormány saját nyilatkozata szerint az osztrák-magyar banktársulat nem létesíthető. Mindenki tudja, hogy az 1867 : XII. t. ez. Magyarország viszonyát ós kötelezettségét az absolut hatalom által vállalt államadóssággal szembon egyszer mindenkorra változhatlan alapokon rendezte, s hogy ebből kifolyólag a 80 millió frt bankadósság terhe kizárólag Ausztriát illeti, mihelyest azonban a bankügy terén azon nézet vezette a kormányt, hogy az osztrák bankkal és kormánynyal ki kell egyezni minden áron, akkor természetes, hogy az osztrák kormány ezen kérdést előtérbe tolta, annak olyatén rendezését követelte, mely közjogi sarkalatos törvényeink rendelkezését kérdésessé teszi.