Képviselőházi irományok, 1875. XX. kötet • 645-690. sz.

Irományszámok - 1875-653. Törvényjavaslat, a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról

653. szám. 143 20. §. A tanuk ós szakértők eskü helyett lelkiismeretükre való hivatkozás mellett kézadással erősitik meg vallomásukat. A vallomásnak ily megerősítése az esküvel erősített vallomással'egyenlő erejűnek tekintetik. Az idézésre kellő igazolás nélkül meg nem jelenő vagy kézadással erősített vallomást letenni vonakodó tanú annyiszor, a mennyiszer öt, forintig terjedhető pénzbüntetésben marasztalható. 21. §. Ha kellően megidézett felek valamelyike a tárgyalásra meg nem jelen, és a másik fél a halasztásba önként bele nem egyezik: a megjelenő félnek a kereset tárgyára vonatkozó ténykörülmények iránt tett előadása, a mennyiben a biró előtt fekvő bizonyítékok által meg nem czáfoltatik, valónak tartandó. 22. §...; Tanuhallgatást, bírói szemlét, vagy szakértők meghallgatását a biró szóval rendeli meg; és amennyire lehetséges, a bizonyításokat a tárgyalás napján maga veszi fel. Ha a bizonyításnak a tárgyalási határnapon való felvétele nem eszközölhető, a biró erre ujabb határnapot rendel, vagy a körülményekhez képest az illetékes hason hatáskörű bíróságot keresi meg. — Ezen esetekben a felek a határnapról azonnal élőszóval vagy később írásban értesitendők, a meg nem jelenés mindazonáltal az eljárást nem akadályozza. Ugy a tanukhoz, mint a szakértőkhöz azon ténykörülményekre. — melyek bebizonyítása általuk szándékoltatik — tartozó kérdéseket a bíróság saját belátása szerint hivatalból, vagy a felek indítványára intézhet. Megkeresés esetében a tanuk és szakértők vallomása lehetőleg szószerint ós a bírói szemle eredménye is jegyzőkönyvbe veendő. 23. §. A tárgyalásról jegyzőkön}v vezetendő, melynek tartalmaznia kell: a) az eljáró bíróság megnevezését, a tárgyalás helyét ós idejét; b) a feleknek, illetőleg képviselőiknek neveit; ej a kereset tárgyának megjelölését; d) az ítéletet és annak rövid indokolását. Községi bíráskodás alá tartozó ügyekben a jegyzőkönyvet vezeti az illető községi vagy körjegyző vagy ezek segéde, avagy más, a biró által o ezélból meghívott és meghitelt jegyzőkönyvvezető. A jegyzőkönyv a felek előtt felolvastatik, a biró, illetőleg a bíróság egyik tagja, kis községekben a jegyzőkönyvvezető által aláiratik s bírói pecséttel elláttatik. A felek is kötelesek a jegyzőkönyvet aláírni, illetőleg kézjegygyei ellátni. — Ha a felek valamelyike ezt megtagadja, ezen körülmény a jegyzőkönyvben megjegyzendő. 24. §. Az ítélet a feleknek rendszerint a tárgyalás befejezte után azonnal kihirdetendő. Ha a felek valamelyike a kihirdetésnél nem volt jelen, az a jegyzőkönyvben megjegyzendő és annak a jegyzőkönyv kiadványa Írásban kézbesítendő.