Képviselőházi irományok, 1875. XX. kötet • 645-690. sz.
Irományszámok - 1875-651. Törvényjavaslat, az elzálogositott gyalui korona-uradalom visszaváltása iránt a zálogbirtokosokkal kötött egyezség tárgyában
651. szám. '135 fekvőségeket ós kárpótlási részleteket kijelölni és elfogadni, melyek ezen szerződés szerint, az illető adós zálogtartóknak a 98,606 rlien. írt 24% kr. zálog summa, továbbá építési javitmányok és más igények fejében ezen szerződés 7. és 8. pontja szerint átbocsáttatnak. Ha pedig ez egy fél év alatt nem történik meg, illetőleg ha a jelzálogos hitelezők követeléseinek önkénytes törlése által a most emiitett kielégítés elfogadását ki nem jelentik, azon esetre a k. államkincstár kiváltási jogát azon fele rész többi birtokosaira ruházza át, a kiknek csoportjához az illető tehermentesitetlen birtokrész tartozik, felhatalmazván azon csoport részeseit ez által mind azon jogok érvényesítésére, melyekkel maga a zálogtulajdonos kincstár visszaváltási jogánál fogva törvény szerint bir, magától értetvén, hogy a kincstár jelen szerződésben megállapított jogai a zálogtartókkal szemben ez által mi változást vagy módosítást sem szenvednek. Ugyanezen elvek alkalmazandók azon harmadik személyekkel szemben is, kik a kincstárnak átbocsátandó valamely területi részletnek tettleges birtokában állanak. 10. Kiköttetik továbbá az is, hogy a mi urbóii s dézsma kárpótlási kamatokat ós kamatelőlegeket a két család a gyalui uradalomban vesztett urbériségek után a földtehermentesitési alapigazgatóság' által eddig folyósítva és kiadva felvett, a mennyiben a végleges megállapitas folytán változást nem szenvednének, azok a családok tulajdonában maradjanak; a mennyiben ellenben azok a végleges megállapítás folytán változást szenvednének, azaz a mennyiben zálogtartók kamat és kamatelőlegek fejében többet vettek volna fel, mint mennyi a tőkék fele részéből kamat fejében 1877. július 1-ső napjáig javukra kijár, aira nézve a földtehermentesitési alappal szemben a két család a jelen szerződós 8-ik pontjában kikötött részesedés mérvében felelősnek marad s a netaláni többlet saját illetménye terhére esik. 11. Mi pedig illeti a jövőre még megállapítható bárminemű úrbéri vagy dézsma kárpótlási tőkéket vagy kamatokat, azokra nézve ezennel közösen megállapíttatik, hogy azok mint olyanok, melyek a zálogtartck és jogutódaik által ezen egyezség kötésekor számba nem vétettek, a kincstár kizáró tulajdonába essenek. 12. A g) 7 alui nagy vámos-hid a két család közös tulajdona marad. 13. A zálogba adás idején kiállított átadási okmányok szerint a kincstári összes épületek becsára 9378 rhen. frtot tévén, ezen összeg megtérítéséről a kir. kincstár lemond. 14. Mindkét fél ezen kiegyezési szerződés ellen tehető bármi kifogásokról, jelesen a felényin felüli károsítás ellenvetéséről lemond, közösen megállapodván ' abban is, hogy a szerződésben netalán előforduló számítási hibák sem egyik, sem másik fél kárára nem lehetnek, valamint a catastralis térméretektől ujabb pontos felmérés alapján eredményezhető eltérések is sem egyik, sem másik fél kárára utólagos igények alapjául nem szolgálhatnak. 15. Ezen szerződés a két család tagjait az aláírástól kezdve feltétlenül, a kir. kincstárt ellenben csak a törvényhozás jóváhagyása után kötelezi, határozottan köteleztetvén zálogtartók arra is, miszerint az ezen szerződés jóváhagyásáról vett értesítés után azonnal, tekintettel pedig arra, hogy a zálogbirtok ideje már folyó évi augusztus 22-ón lejár, az értesítéstől számítva legtovább 4 hét alatt az átadandó birtoktesteket és jogokat annál bizonyosabban a k. államkincstár kifogástalan birtokába adja is át, minthogy különben ezen határidőnek vagy eredmény nélküli leteltével, vagy az átadásnak nem teljes megtörténte esetében ezen szerződés egyszerűen megsemmisültnek fog tekintetni, jogosítva lévén a k, államkincstár ez esetben még arra is, hogy a netalán már átvett birtokrészek ós jogoknak birtokban tartása mellett a zálogváltási keresetet azonnal megindíthassa, lemondván zálogtartók minden ebből támadható kártalanítási igényekről; kivételt képezvén azonban ezen jogkövetkezményre nézve azon különben is csak kisebb területű részleteknél előfordulható esetek, melyek szerint harmadik személyek az áladást meggátolhatnák s mely esetek szintén a 9-ik pontban foglalt feltételek alá tartozni fognak
