Képviselőházi irományok, 1875. XIX. kötet • 612-644. sz.

Irományszámok - 1875-634. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, a „szeszadóról” szóló törvényjavaslatról

174 634. szám. 5. A czefrehütő-készülékek, ha a czefre 19 centiméternél nagyobb átmérőjű csöveken folyik át, vagy ha a czefre kihütése nem egészen zárt hengerekben gépileg történik. G. A czefrevezető csövek, ha átmérőjük 19 centiméternél és a czefre vezető csatornák, ha átmetszetnie 250 D centiméternél nagyobb. 7. Az élesztőkeverő-kádak (élesztőt előkészítő kádak) ha ezek összes űrtartalma a feltótlenül adó alá eső edények összes űrtartalmát (25. §. 1. sz.) sajtolt élesztőt készítő gyárakban 30°/

0-kal, más szeszfőzdékben 20°/

0-kal meghaladja. 8. Az élesztőt mosó edények, élesztő-viztartók, ha azok az erjesztő-kádakkal vagy a főző készülékkel, vagy mind a kettővel csövek vagy csatornák által összekötvék. 9. Az élesztő-hab-edények, ha azoknak űrtartalma egyenként 50 liternél nagyobb, vagy összes űrtartalmuk a feltétlenül adó alá eső edények összes űrtartalmának (25. §. 1. sz.) 1%-ját meghaladja. 10. A czefre kifőzésére szolgáló főzőkészülékek (kazánok és czefremelegitők), ha azoknak összes űrtartalma a feltétlenül adó alá eső edények összes űrtartalmának (25. §. 1. sz.) l00°/

e-át meghaladja. 11. A czefremelegitő akkor is, ha űrtartalma (azon űrtartalmat leszámítva, melyet az abban netalán találtató alszesztartó vagy kigyócső elfoglal) közönséges főzőkészülékeknél a legkisebb kazán űrtartalmának%-ét, folytonosan működő főzőkészülékeknél pedig a feltétlenül adó alá eső edénj^ek összes űrtartalmának (25. §. 1. sz.) 10°/

0-át meghaladja. A 3—11-g felsorolt edények és müeszközök közül, ha a megadóztatásukra szükséges feltételek egészen vagy részben megvannak, az előkeverő-kádak, olvasztókádak és a répát áztató edények (3. szám), az élesztő-keverőkádak (7. szám), valamint a főzőkészülékek (10. sz.) űrtartalmuk azontöbbleteivel veendők be a napi termelőképességbe, melyekkel a fentemiitett adómentes százalékokat meghaladják; ellenben a hütőbárkák (4. szám), czefrehütő-készülékek (5. sz.), czefrevezető-csövek és csatornák (6. sz.), az élesztőt-mosó edények (8. sz.), — az élesztőhabedények (9. sz.), czefremelegitők (11. sz.), a napi termelőképességbe összes űrtartalmukkal vonandók be. Azon edények, melyek a szesztermelésre szánt nyers anyagok felforralására szolgálnak (1. sz.), valamint gabonát vagy kukoriczát feldolgozó szeszfőzdékben az áztató edények (2. sz.), azon esetben, ha rájuk nézve az 1. illetőleg a 2. szám alatti feltételek megvannak, keverő-kádaküi tekintendők, és oly elbánásban részesülnek, mint ezek. Ha a czefremelegitő űrtartalma a napi termelőképességbe beszámittatik, akkor ezen űrtartalom a főzőkészülékek összes űrtartalma netán adó alá eső többletének (10. sz.) kiszámításánál figyelmen kivül marad. 28. §. Adómentes edények. A termelőképesség megállapításánál számításba nem jönnek: 1. a gőzkatlanok, gőzvezetőcsövek, gőzgépek és minden olyan eszközök, a melyek folyadékok befogadására nem alkalmasak, 2. a víztartók, kénsavas-viz-tartályok, valamint a vizvezető csövek, 3. a gabonaszemek megpuhitására szánt kádak, 4. a burgonyamosó kádak, 5. a ezukorüledék és ezzelegy sorba tartozó anyagok eltartására rendelt tartályok (gödrök), 6. azon edények, melyekben hideg vagy langyos vizzel malátatej készíttetik,