Képviselőházi irományok, 1875. XIX. kötet • 612-644. sz.

Irományszámok - 1875-634. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, a „szeszadóról” szóló törvényjavaslatról

166 634. szám. Melléklet a 634. számú Irományhoz. Törvényjavaslat, a szeszadóról. (A pénzügyi bizottság szövegezése szerint.) ELSŐ FEJEZET. Alapelvek. 1." §• Az adó tárgya és kiszabása. Az égett szeszes folyadék a termelés alkalmával minden hektoliter és szeszfok után (hektoliterfok) a meghatározott 100 fokú szeszmérő szerint tiz krajczárnyi fogyasztási adó alá esik. Ugyanazon adó fizetendő azon anyaeczet és eczetgyártas után is, mely nem égetett szeszes, hanem más folyadékból, például erjedt czefréből lepárolás utján történik, és pedig azon szeszmennyiség után, melyet ezen folyadék adna, ha szeszfőzésre használtatnék. 2. §. Adómentes pálinkafőzés. Azoknak, kik a szeszes folyadékokkal sem kicsinyben, sem nagyban nem kereskednek, megengedtetik, hogy öntermesztette anyagokból önmaguk és velők egy kenyéren levő háznépük vagy cselédeik részére évenkint (az évet szeptember 1-től augusztus végéig számítva legfeljebb 50 fokú (a száz fokú szeszmérő szerint) pálinkát, 1 hektolitert meg nem haladó mennyiségben adómentesen főzhessenek. Ha lisztes anyagok fordíttatnak az adómentes pálinkafőzésre, arra % hektoliternél nagyobb űrtartalmú főzőüstöket használni nem szabad. 3. §. Adóvisszatérités. a) a kivitt égetett szeszes folyadék után. Ha égetett szeszes folyadék az adóvisszatérítési igény fentartásával hordókban, és legalább is 50 liternyi mennyiségben a vámvonalon kivitetik/ a meghatározott száz fokú szeszmérő segedelmével megállapított szeszfoktartalom minden hektoliterje (hektoliter szeszfok) után fogyasztási adó fejében tiz krajczár téríttetik vissza oly módon, hogy a visszatérítendő adóösszegről utalványok állíttatnak ki, melyek ezen folyadéknak a vámvonalon át történt kilépése napjától számítandó hat hónap után válnak esedékessé.