Képviselőházi irományok, 1875. XVI. kötet • 559-609. sz.

Irományszámok - 1875-609. Törvényjavaslat, a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről

609. szám. 339 11. §• A vagyontalan kiskorúakat első sorban az atya, ha ez erre magában nem képes, vele együtt az anya, ha atya nincs vagy arra teljesen képtelen, az anya, végre a nagyszülők tartoznak eltartani és neveltetni. A törvénytelen gyermekek tartását és nevelését tárgyazó kötelezettségre nézve a fennálló jogszabályok érintetlenül hagyatnak s e kötelezettség iránt, ha az vitássá válik, a biróságok határoznak. Az anya azonban addig is, mig a tartási és nevelési kötelezettségre nézve a biróságok határoznak,-a törvénytelen gyermeket tartani és neveltetni köteles. A szülők és nagyszülőknek azon jogára nézve, hogy gyermekeiktől vagy unokáiktól tartást követelhessenek, a fennálló jogszabályok érintetlenül hagyatnak. A kiskorú gyermek vagy unoka részéről, a szülő vagy a mennyiben ennek a fennálló jogszabályok szerint helye van, nagyszülő részére és viszont fizetendő tartási összeget a gyámhatóság állapítja meg. Az eziránti határozat a felsőbb gyámhatósághoz hivatalból felterjesztendő. 12. §. Ha az örökhagyó az örökség vagy hagyomány haszonélvezetét a szülőknek vagy nagyszülőknek vagy ezek egyikének, a tulajdont pedig a kiskorú gyermekeknek vagy unokáknak hagyja: a mennyiben a rendelkezésben az ellenkező világosan kimondva nincsen, az örökség vagy hagyomány haszonélvezete a jövedelem egy harmadát meg nem haladó összeg erejéig, a kiskorú gyermekek vagy unokák tartási és neveltetési költségeinek fedezetéül is szolgál, mi által azonban a szülők, illetőleg nagyszülők ez irányban megállapitott kötelezettsége (11. §.) változást nem szenved. Ezen esetben a gyámhatóság állapítja meg, hogy a gyermekek vagy unokák tartása és nevelésére a haszonélvezetnek ezen §-ban meghatározott részéből menynyi fordítandó és a menynyiben a haszonélvezet tárgyát ingatlan vagy telekkönyvi jog képezi, a haszonélvezet ezen korlátozása telekkönyvileg kitüntetendő. Ha a szülő vagy nagyszülő a gyámhatóság megállapításával magát sértve találná, a gyámhatósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 hó alatt jogait a törvény rendes utján érvényesítheti. *' 13. '§. Törvényes elvállás eseteiben az iránt, hogy a gyermeket melyik szülő tartsa magánál, s a tartás és nevelés költségeit melyik legyen köteles viselni, a fennálló jogszabályok értelmében a bíróság határoz. E határozat a gyámhatósággal hivatalból közlendő. Addig, mig a biróságok ez iránti határozata jogerőre emelkedik, a mennyiben a szülők erre nézve meg nem egyeztek, a tényállás kiderítése és a legközelebbi rokonok meghallgatása után ideiglenesen a gyámhatóság határoz. A jelen szakasz intézkedései alkalmazandók az esetben is, ha a szülők törvényesen nem váltak ugyan el, azonban tartósan külön válva élnek s gyermekeik tartása és ellátásáról kellőleg nem gondoskodtak. A kiskorú gyermekek életök 7-ik évének betöltéséig, a kiskorú leányok pedig 7-ik életévök betöltése után is rendszerint az anyánál hagyandók, ha csak a gyámhatóság fontos okok miatt eltérő intézkedést nem lát szükségesnek.