Képviselőházi irományok, 1875. XVI. kötet • 559-609. sz.

Irományszámok - 1875-577. Törvényjavaslat, a kassa-oderbergi vasut függő ügyeinek rendezéséről és az eperjes-tarnowi vasut magyarországi részével való egyesitéséről

178 577. szám. Következetesen ezen eljárással jövőben a jármű telep szaporítása, — a mennyiben mindekét üzleti számla terheltetése czéloztatnék, — csak a két kormány előleges egyetértésével leend eszközölhető. 6. A külső kocsibér, — ugy a cselekvő, mint a szenvedő, hasonlókép a 4. alatti kulcs szerint lesz megosztandó. 7. Az áruk elveszése és megrongolása folytán nyújtandó kártérítések a mennyiben a vonal, melyen az áru elveszése vagy megrongálása törtónt, ki nem puhatolható, mi különösen a biztosítási illetékekre nézve föltételezendő, a közös igazgatási kiadásokra nézve 3. alatt felállított kulcs szerint osztandók meg. 8. A kisikamlások, összeütközések, tengelytörések stb. folytán előállott rendkiviili megrongálások helyreállításának költségei, a megosztásból kizáratnak, és mindig azon vonalrész terhére esnek, melyen a szerencsétlenség előfordult. 9. Az alkalmazottak részére alakított nyugdíj és ellátási alaphoz való netáni hozzájárulási összegek, a mennyiben azok mindkét kormány által egyetértőleg üzleti kiadásokul elismertetnek, — a közös igazgatási kiadásokra nézve 3. alatt felállított kulcs szerint osztandók meg. 10. Az üzleti pénzekkel való hitelműveletek folytán felmerülő cselekvő vagy szenvedő kamatok, valamint a szelvény beváltásánál felmerülő jutalékok és árkelet különbözetek az üzleti számadásokba fel nem vehetők. 11. Ugyan ez áll az anyagszer készlet kamataira nézve is. 12. A társulat budapesti igazgatósági épületében levő helyiségek használatáért az osztrák vonalrész üzleti számlájába megfelelő bérösszeg veendő fel, mely összeg a társulat meghallgatása mellett egyetértőleg lesz megállapítandó. 13. Az egyik államterület pályavonalán elért üzleti fölösleg első sorban az ugyanazon államtól kapott allambiztositási előlegek és 4°/

u kamataiknak megtérítésére, másod sorban, de csak azon határozott kikötés mellett hogy a kiszolgáltatott előlegek ezen államnak már teljesen vissza lettek térítve, a másik állam pályavonalán fönálló hiány pótlására, és harmadsorban végül a másik állam által nyújtott allambiztositási előlegek megtérítésére lesz fordítandó, 14. A két vonalrósz pálya hosszának a fentebbi határozmányok értelmében tekintetbe veendő százalék tétele következőkép állapittatik meg: az osztrák vonalrészre nézve 63,752 kilométer 17"3°/

0 a magyar vonalrészre nézve 303,718 „ 827°/

0 Összesen: 367,470 ~7~ 100% ÜL c z i k k. Ezen jegyzőkönyv I. és II. cikkeiben foglalt határozmányok alapján az 1872—1874. üzleti évekről szóló üzleti számadások újból átvizsgálandók ós a kassa-oderbergi vasuttársulatnak a két kormány részéről már kiszolgáltatott kamatbiztositási előlegek mielőbb helyesbítendők, illetőleg kiegészitendők lesznek. Tekintettel mégis arra, hogy a kassa-oderbergi vasút egész hálózata, csak az igló-abosi utolsó vonalrésznek 1872. évi mareius hó 18-án történt megnyitásával lett a közforgalomnak átadva, a kassa-oderbergi vasút irányában fennálló 18?2. évi biztosítási teher, az osztrák magyar birodalom két állama között következőleg osztatik meg: ugyanis a birodalmi tanácsban képviselt tartományok által az osztrák vonalrész után ezen évre átveendő biztosítás 527,103 írt szóval ötszázhuszonhétezer egyszázhárom o. é. ezüst forintban, és a magyar korona tartományai által a magyar vonalrósz után ugyanazon évre viselendő biztosítás pedig 2.244,645 frt szóval két millió kétszáznegyvennégyezer hatszáznegyvenöt osztrák ért. ezüst forintban állapittatik meg.