Képviselőházi irományok, 1875. XVI. kötet • 559-609. sz.

Irományszámok - 1875-576. Törvényjavaslat, a magyar éjszakkeleti vasuttársulatok érdeklő 1875. évi XLV. törvényczikkben foglalt szerződés módositásáról

576. szám. 159 nyeiből s elsőbbségi kötvényeiből 15,000—15,000 darabig egyenlő számban részvényeket és elsőbbségi kötvényeket vonhasson be, s ezek helyett a névleges értéknek megfelelő arany-kötvényeket bocsáthasson ki, mely esetben a szerződés 7. §-ának utolsó kikezdése szerint köteles az állam az ezüst és arany közti árkülönbséget előlegképen a társulatnak kiszolgáltatni. A részvények és elsőbbségi kötvények ily értelembeni convertálásának határidejéül a szerződés 4-ik §-ában 1877. év vége állapíttatott meg. Időközben a társulat az „Unió"-bank kezdeményezése folytán, — mint melyre a társulat a szerződésileg biztosított convertálási jogát a nevezett, bank részéről támasztott kártalanítási igények kiegyenlítése fejében átruházta, — azon ajánlattal fordult hozzám, hogy tekintettel arra, miszerint a- nevezett bank a jelenlegi kedvezőtlen pénzviszonyok közt eme pénzmüveietet akként volna kénytelen keresztül vinni, hogy a részvény és elsőbbségi kötvény-birtokosoknak az arany-kötvény felülfizetésért adatnának cserébe, s ez a társulati értékek hitelére, illetőleg árfolyamára kedvezőtlen befolyással lehetne, — a convertálásra kitűzött záros határidő 1881. év végéig terjesztessék ki, oly megszoritással azonban, hogy a kicserélendő papírok évenként 1.400,000 írt névértéket meg ne haladhassanak. A társulat emez ajánlatát illető szakközegeim által alapos megvizsgálás tárgyává tevén, az ez utón nyert adatokból azon meggyőződésre jutottam, hogy a társulat ajánlatának elfogadása az államra nézve kétségtelen haszonnal jár, mert ez esetben 1881. óv végéig nem kellvén fizetni teljes mérvben a kötvény-kamatoknak ezüst és arany közti árkülönbözetét, e fizetési kötelezettség csak évről évre egy-egy ötödrésszel szaporodván, ennélfogva az ércznemeknek az utóbbi öt óv alatt tapasztalt árkülönbözeteit véve alapul, az állani körülbelül 50,000—100,000 frtot, sőt, — ha mint a múlt év végével tapasztalható volt s most ismét tapasztalható, — ez arány kedvezőtlenebbé válnék, még nagyobb összeget takaríthatna meg. E mellett a kötvényeknek egy része később jővén beváltás alá, az állani a törlesztési hányadot is később leend köteles kiszolgáltatni, — mi által kamatmegtakarításban részesül. Mindezeknél fogva tehát bátor vagyok a beterjesztett törvényjavaslatot, a t! háznak elfogadásra ajánlani annál inkább, mert az abban felvett azon kikötést, hogy az esetre, ha évenként 1.400,000 írtnál nagyobb összegű papir váltatnék be, a többletből eredhető kamatkülönbözet, mely az arany és ezüst árfolyama közt felmerülő disagió miatt íizetendő, — egyedül a társulatot fogja terhelni,— a társulat elfogadta, s e részben az „Unió "-bankkal szemben kellőleg is biztosította magát. Kelt Budapesten, 1877-ik évi május 2-án. Péchy Tamás B. k.