Képviselőházi irományok, 1875. XVI. kötet • 559-609. sz.

Irományszámok - 1875-572. Törvényjavaslat, az 1871:VII. törvényczikk módositásáról, illetőleg az 1868:XLI. törvényczikk 19-ik §-a alapján rendszeresitett honvéd orvosi tisztikar ujjászervezéséről

150 572. szám. osztással, mely létszámba az eddig alkalmazott 20 egyénből álló dandárorvosi állomány is beleolvad. A külön rendfokozat közti arány, megfelelőleg az 1868: XLT. törvényczikk 18. §-ának, azon elv szerint állapíttatott meg. a mely a közös hadseregbeli orvosok külön rendfokozatainak megállapításánál alapul szolgált. Áttérve a szabadságolt állományra, ez 20 első- és 10 másod osztályú ezredorvossal és 191 főorvossal (összesen 221 személyivel) állapíttatott meg. Ez abban találja indokolását, hogy a különféle háborúkban tett tapasztalás szerint minden gyalog-zászlóalj legalább is két, s minden lovas-ezred legalább is három orvossal látandó el ; s miután — mint fentebb említem, — a honvédségnek mozgósításkor 411 orvosra van szüksége, — a törvényjavaslatban felemiitett tettleges és szabadságolt állomány együtt azonban csak 286 orvosra rug, a még hiányzó 125 orvosi hely lehetőleg segéd-orvosokkal fog betöltetni. Minthogy a fentemiitett 65 tettleges állományú orvos nem elégséges arra, hogy minden tényleg meglevő 96 honvéd állomáson egy-egy tettleges állományú orvos alkalmaztathassék, a még fenmaracló állomásokon szabadságolt állományú honvéd-orvosoknak évi 300 frtnyi átalánynyal leendő alkalmaztatása okvetlenül szükségesnek mutatkozik. Igaz ugyan, hogy a honvéd-orvosi tisztikarnak ilykép tervezett újjászervezése által — az eddigi szervezettel szemben, mely évi 66,436 forintba került, — 31,981 frtnyi költségtöbblet idéztetik elő; ha azonban tekintetbe vétetik az, hogy a jelenlegi évi 66,436 frtnyi kiadás mellett a honvédség mozgósitás esetére csakis fölötte elégtelen orvosi segélylyel rendelkezik, — ezen 31,981 frtnyi évi költségtöbblet mellett azonban ez irányban előreláthatólag teljesen s annyival inkább biztosítva leend, miután ezentúl még a szabadságolt állományú orvosok is esküjökben csapatjuknak mozgósitás alkalmával a harcztérre való követésére köteleztetni fognak, a tettlegesen szolgáló orvosok pedig természetszerűleg a szolgálat kívánalmaihoz képest bármikor ós bárhova áthelyezhetők, ezen aránylag csekély költségtöbblet mellett oly nagy horderejű czél éretik el, hogy magamat minden további indokolástól felmentettnek vélem tekinthetni, ós egyszerűen az előterjesztett törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom. Budapest, 1877. május 7-én Szende Béla s. k.