Képviselőházi irományok, 1875. XVI. kötet • 559-609. sz.
Irományszámok - 1875-561. Törvényjavaslat, a czukoradóról
12$ 561. szám. Az 1868. évi XX. törvényczikkel hozott, és azóta évről-évre hoszabbitott ozukoradó iránti törvény és szabályok értelmében a czukornak megadóztatása vagy adómegváltás, vagy a répa hivatalos felmérése vagy a gyártmány neme és mennyisége alapján történik. 1. Az adómegváltás (átalányozás) alá esnek mindazon czukorgyárak, melyek már több idő óta fennállanak és friss, vagy szárított répát, sajtók vagy röperőmüvek segedelmével dolgoznak fel. 2. Újonnan megindított czukorgyárak, melyek szárított répát dolgoznak fel, vagy a répalevet friss répából lugzás utján állítják elő adójukat hivatalos felmérés utján fizetik. 3. Azon czukorgyárak végre, melyek czukrot nem répából, hanem más belföldi anyagokból gyártanak, adójukat a gyártmány neme és mennyisége alapján fizetik. A szárított répa feldolgozása, valamint a röperőmüvek használata Magyarországban tökéletesen megszűnvén, és más anyagokat, mint répát feldolgozó gyárak száma csak egyre szorítkozván, ezen gyártási módok az adóreform kérdésnél, mint tekintetbe veendő tényezők szóba nem jönnek. Ellenben 1868 óta egy uj gyártási mód, az áztat ás (Diffusió) lett alkalmazva, mely gyártási mód évről-évre nagyobb kiterjedést nyervén, a sajtókat lassan, de határozottan elnyomja. A sajtók termelőképességének megállapítására a czukoradó iránti törvény és szabályok hivatalos összeállításának 15. §-ban foglalt (Scala) szolgál. A tapasztalat azonban kimutatta azt, hogy ezen fokozat nem felel meg többé, és hogy a tényleges termelőképesség sokkal nagyobb a hivatalosan megállapított termelőképességnél. A törvény ezen hiányát a czukoradóreform.iránt összehívott szakbizottság is elismerte, és az 1870. évi márczius 7-én tett főjelentésében, a sajtókkal dolgozó ezukorgyáraknak törvényszerüleg megállapított termelőképességét 10°/ 0-kal vélte felemelhetőnek. Ha a javaslatba hozott ezen emelés már akkor nem felelt meg a tényleges termelési viszonyoknak, az azóta tett tapasztalatok kimutatták azt, hogy a törvényszabta jelenlegi termelő képesség 50°/ 0-kal is felemelhető a nélkül, hogy ez által a gyárak tulterheltessenek. A mi az áztatási gyárakat illeti, termelőképességük, általuk naponta megadózandó répa mennyiség a czukoradó iránti törvény ós szabályok hivatalos összeállítása 129. §-nak értelmében kezdetben a felhasznált répának hivatalosan ellenőrizett felmérése utján állapíttatott meg, későbben pedig, midőn már a termelőképesség megítélésére elegendő támpontok találtattak, az adómegváltás utján napouta megadózandó répamennyiség állapíttatott meg évről-évre egyetértőleg az osztrák cs. kir. pónzügyministeriummal. Az 1871/2 évi termelő idényben ezen gyárak napi termelőképessége, tekintettel arra, hogy a czukoradóreform iránti szakbizottság már az 1870. évi mártius 7-ón kelt főjelentésében ezt 150 bécsi fonttal tartotta megállapíthatónak, az áztatási tér minden akója után 180 bécsi fonttal szabatott meg, és a tapasztalatok későbben kimutatván azt, hogy az adóképesség az áztatási eljárásban évenként tett uj találmányok vagy javítások folytán folytonos fejlődésben van, az 1875/6 évi termelőidényre az áztatási tér minden hektoliterje után 222 kilogrammal (az áztatási tér minden akója után 225 bécsi fonttal) állapíttatott meg, és az 1876/7 évi termelő idényre 370 kilogrammra emeltetett fel. Ezen aránylag rövid időszakokban foganatosított adóemelésekből, melyek nem kényszeritőleg, hanem a ezukorgyárosok szabad hozzájárulása mellett történtek, látható, hogy az áztatási eljárás a mai napig kifejlődésben van, és hogy ennek folytán tehát egy állandó adókulcs megállapítása jelenleg még biztonsággal nem lehetséges. Ezen szempontból kiindulva a törvényjavaslat 2. §-a megállapítja azt, hogy az 1877/8 és 1878/9. évi termelő idényben, nyers vagy szárított répa használata melletti ozukorgyártás megadóztatása, általában a gyártásra fordított répamennyiségnek hivatalos felmérése alapján történ»
