Képviselőházi irományok, 1875. XVI. kötet • 559-609. sz.

Irományszámok - 1875-560. Törvényjavaslat, a szeszadóról

1^0, 560. szám. 5) az 5. szakaszban azon büntetési határozatok vannak felemlitve, melyek az anyaeczet és szeszgyártás tekintetében fennálló szabályok megszegésére alkalmazandók (107. §.); 6) a 6. szakaszban azon büntetési határozatok, melyek az égetett szeszes folyadéknak magasabb fokra való adómentes töményitése vagy átalakítása iránti szabályok megszegésére szabatnak (108. §.); 7) Végre a 7. szakasz azon büntetési határozatokat sorolja fel, melyek az égetett szeszes folyadéknak az adóvisszatéritési igény íentartása mellett a határvám vonalon át való kivitele iránti szabályok megszegésére alkalmazandók. (109—110. §§.) Az 1. számhoz. Az általános büntetési határozatok nagyban nem térnek el azon büntetési szabályoktól, melyek eddig voltak mérvadók. Csak azon alapelv, melynél fogva a kimondott pénzbírságokat még ezen esetben sem volt szabad a meghatározott legkisebb mértékükön alól mérsékelni, ha a vádlott fél kórelmére a vizsgálat megszüntetése elrendeltetett volna is, és mely alapelv eddig csak az adómegváltás alá eső nagyobbszerü szeszfőzdékre (1868. XVI. t -ez. 1 §-a) alkalmaztatott jelenleg valamennyi szeszfőzdére és eczetgyárra kiterjesztetett. (89. §.) Az indok az volt, hogy ott, a hol a jelen törvényjavaslatban a bírságok határozott pénzösszeggel vannak megállapítva, ezen pénzösszeg —• a hivatalos zár megsértésére szabott pénzbírságot kivéve — a jelenlegi kiszabáshoz képest leszállittatott, továbbá az, hogy a birságnak jövőre alapul szolgáló adótétel (10 krajezár) kisebb mint a 10.

7 krajczárral megállapított jelenlegi adótétel, végre azon tény, hogy a pénzbirságnak a törvényszabta minimumon alól való leszállítására kilátásba tett lehetőség által, egyrészt a kincstár érdekei elegendőleg megóva nincsenek, másrészt a rendtartó szeszfőző és a kevésbé lelkiismeretes ipartársa által elkövetett adómegröviditesek ellen nincsen kellőleg biztosítva. A mostani törvény továbbá a nagyobbszerü szeszfőzdékre nézve azt rendeli, hogy minden birságban és netalán utánfizetendő adóban mindig a szeszfőzde tulajdonosa (bérlője) marasztaltassék el. Ezen rendelkezés túlszigoru, mert igen számos esetben neki a szeszfőzdéjében emberei által elkövetett kihágásról tudomása sincsen. — De a gyakorlatban ily itélet végrehajtása is sokféle nehézségbe ütközik Az uj törvényjavaslat 87. §-a tehát azon méltányosabb eljárást javasolja, hogy a kiszabott bírságokban és adó utáníizetósekben (a hivatalos zár megsértésére szabott bírságok kivételével) az adóköteles müvelet vezetője Ítéltessék el, mig a szeszfőzde tulajdonosát vagy bérlőjét csak kezesség terhelje azokért, és ez utóbbi csak akkor Ítéltessék el közvetlenül, ha az üzletet ő maga vezeti. A hivatalos zár megsértésére szabott büntetés a 88. §-nál fogva első sorban a tettest és csak akkor, ha az felelősségre nem vonható, sújtja az üzletvezetőt illetőleg a szeszfőzde tulajdonosát vagy bérlőjét. A 2. számhoz. A czefre-űrméret szerinti átalányozás tekintetében fenálló szabályok megszegésére szabott büntetéseknél, tekintettel azon tapasztalásra, hogy azoknak egy némelyike túlmagas volt, mérséklések történtek. így a) az adóköteles müvelet szabályellenes megkezdésére vagy folytatására, (93. §. 1. és 2. pontja) nemkülömben a bejelentett üzleti eszközök és műszerek űrtartalmában a hivatalos lelet (32. §.) alkalmával felfedezett és a már megállapított napi termelő képességnek felemelését maga után vonó és nem a 37. §. szerint büntetlen valótlanságára (93. §. 3. pontja) sza-