Képviselőházi irományok, 1875. XVI. kötet • 559-609. sz.

Irományszámok - 1875-560. Törvényjavaslat, a szeszadóról

560. szám. 105 e mellett azon szeszfőzdék is fennállhassanak, melyek adójukat az előállított termelvóny mennyisége és foktartalma szerint kívánják fizetni. Azon szeszfőzdék, melyek termeivényüket az adóvisszatérités iránti igény fentartása mel­lett külföldre kiviszik, a tervezett adóleszállitás folytán adóvisszatérités fejében hektoliter- és szesz­fokonként Vio krajozárt vesztenek ugyan, de mind azonáltal ezen leszállítás, tekintettel arra, hogy az adóvisszatérités ezime alatt eddig fizetett kiviteli jutalékok az államjövedelem érdekében jövőre nézve továbbá fenn nem tartathatnak, a kincstár érdekében okvetlenül szükségesnek látszik. • Az iparosok egyébiránt, a mint már fentebb említtetett, a tervezett adóreform daczára még mindig azon helyzetben vannak, miszerint az erjedés gyorsítása által az adóban némi megtakarítást eszközölhessenek és ezen megtakarítás nekik a szeszkivitelénél is javtikra fog 'esni. Végre még felemlítendő az, hogy a lisztes anyagok közé a keményítő és a czukorüledék közé, a czukorfinomitó gyárak huladókai a szörp, valamint a többi magasabb czukortartalmu anya­gok soroztattak. (20. §.) Eddig ezen anyagok külön csoportot képeztek, és az ezeket feldolgozó szeszfőzdék adó­jukat az előállított gyártmány foktartalma szerint fizették. Miután azonban a törvényjavaslatban az árszabás szerinti megadóztatás megszüntetett, ós egyáltalában semmi ok nem vok arra, hogy ezen anyagok különállása jövőre is fentartassók, ezek azon anyagok közé soroztattak be, melyekhez minőségük és foktartalmuk szerint tartoznak, és a megadóztatásuk módjára nézve is a többi anyagokkal egyenlő rendszer alá vétettek. A mezőgazdasági szeszfőzdéket a törvényjavaslat a 26. §-ban felsorolt feltételek teljesítése esetében a 25. §-ban megállapított szesznyeremónyre nézve 20 % elengedésben részesiti. Ezen kedvezménynek az a czélja, hogy a mezőgazdászati szeszfőzdéket, melyeknek fennál­lása és lehető felvirágzása a mezőgazdaságnak érdekében áll, a szeszgyárakkal való versenyképes­ségben előmozdítsa, és a megadóztatásban azon aránylagos egyenlőséget létesítse, mely szükséges arra, hogy egy iparág a másik javára tul ne terheltessék, és mely egyenlőség az átalány adórend­szer mellett a mezőgazdasági szeszfőzdékre nézve csak az által érhető el, ha ezen szeszfőzdéknél a szeszgyárak ellenében előforduló kedvezőtlenebb tényezők, mint tökéletlen műeszközök, roszabb munkaerő és nem ritkán roszabb minőségű anyagok kellőleg számításba vétetnek. Az iparosok által olyannyira hangsúlyozott szabad mozgás az üzletben az által mozdíttatik elő lényegesen, hogy a hivatalosan megállapított termelő képesség, mely jelenleg az egyes termelési időszakok szerint üzletben álló szeszfőzdéket, az egész termelő idényre, az egész éven át üzletben álló szeszfőzdéket pedig hat hónapra kötelezi, a törvényjavaslat 33. §-a szerint három-három hónap után változtatható meg. A hasonürméretü és hasonczélokra szánt edények és műeszközök kicserélhetóse (35. §.) más, sőt nagyobb főzőkészülékeknek az átalányozási időszak alatt való használhatása (36. §.), az edények űrtartalmában mutatkozó külömbsógek (37. §.), büntetésmentes mórtékének valamint az adózási müvelet fogalmának pontos megállapítása (38. §.), pótjelentések benyujthatása (40 §.), vég­tére üzleti akadályok eseteiben a nyers anyagok felforralhatása, a gabona és kukoricza áztathatása, és az élesztő — keserő — kádakba az üzlet akadály tartama alatt való bekeverhetós által (45. §.), a mostani törvény egyes hiányai megszüntettetnek, annak igen szigorú szabványai enyhittetnek, és az iparosoknak lényeges kedvezmények biztosittatnak. IV. Atalányozás a főzőkészülék termelő képessége szerint (III. fejezet, 3. Szakasz, 46-59. §§.) A főzőkészülék termelő képessége szerinti átalányozásnál, mely alá a törvényjavaslat 20. §. II, és III. pontja értelmében a gyümölcsnemüeket feldolgozó, nagyobbrészt csak egyszerű KÉPV. H. IR0MÁ.NY 1875—78. JVJ 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom