Képviselőházi irományok, 1875. XVI. kötet • 559-609. sz.

Irományszámok - 1875-560. Törvényjavaslat, a szeszadóról

560. szám. 101 A B. csoport alá eső szeszfőzdék adójukat vagy megváltás utján vagy a főzőkészülék termelőképessége szerint fizetik. Megváltás utján, ha azt kívánják, és az arra szükséges feltételek megvannak, adójukat mindazon szeszfőzdék fizethetik, melyeknek vállalkozói, mint már elébb említve volt: a) földbirtokosok, kik 2 hektoliternél nem nagyobb űrtartalmú a törvényjavaslat 20. §. II. alatt körülirt főzőüstökön öntermesztette gyümölcsnemüeket vagy bogyós gyümölcsöt dolgoznak fel; továbbá b) sörfőzők, kik (tekintet nélkül a használt főzőkészülék minőségére) sörhuladékokat (romlott sört kivéve) főznek ki. A B. csoport alá eső minden egyéb szeszfőzdék adójukat a főzőkészülék termelőképessége szerint tartoznak fizetni. Azonkívül minden szeszfőzdének, tekintet nélkül a feldolgozandó anyagokra, a beczefrezésre szánt űrméretre, és a főzőkészülékek minőségére, meg van engedve, hogy szabad választásuk szerint adójukat az előállított termény mennyisége ós foktartalma szerint a szeszmérőgóp jelzései alapján fizethessék, ha azt kérik, és az ezen adózási módra megszabott feltételeket teljesitik. A szeszfőzdék ezen csoportosítása által a kormány oda törekedett, hogy egyrészt a nagyobb és kisebb ipar különböző és sokféle érdekeinek lehetőleg eleget tehessen, másrészt, hogy azon pénzügyi hátrányoknak elejét vehesse, melyek a szeszfőzdéknek kizárólag az erjesztő edények űrméretére alapitott és a használt főzőkészüléket semmi tekintetbe nem vevő mostani felosztásából az által eredtek, hogy szeszfőzdék, melyek tényleges üzletterjedelmük szerint a nagyobbszerü szeszfőzdék közé volnának sorozandók, mégis, miután 17 hektolitert meg nem haladó erjürméretet jelentenek be, a kisebbszerüek közé esnek. Továbbá a törvényjavaslat azon rendelkezése, hogy ha lisztes anyagok, répaczukorüledók és ezzel egysorba tartozó anyagok dolgoztatnak fel, valamennyi gőzerőre berendezett főzdekülönbség nélkül, nem különben' minden közvetlen tüzelésű főzőkészülék, ha főzőüstjük 2 hektoliternél nagyobb űrtartalommal bir, és más mint a törvényjavaslat 20. §. II. alatt felsorolt alkatrészekkel van ellátva, a czefreürméret szerinti, tehát már iparszerü üzletet feltételező átalányozás alá esik, azt eredményezi, hogy egyrészt a gőzerejü főzdék termelő képességüknek megfelelő adóval illettetnek, másrészt nemzetgazdászati szempontból is czélszerünek bizonyul, mert nevezetesen a lisztes anyagok tékozlásának, mely ezen anyagoknak egyszerű, nem ritkán még kezdetleges üstökön is történő kifőzésénél elkerülhetlen korlátot vet, de még sem gátolja azt, hogy ezen anyagok oly vidékeken, hol azok a házi hizlalásra szükséges moslék készítésére szoktak fordíttatni, ezen czélra ki ne főzethessenek. III. Átalányozás a beczefrezésre szánt űrméret termelőképessége szerint. (III. fejezet. 2. Szakasz. 25-45 §§.) A mi a czefreürméret szerinti átalányozás alapját illeti, a törvényjavaslat a szeszadószakbizottság ez iránti nézeteivel összhangzásban a nagyobbszerü szeszfőzdék megadóztatására nézve már jelenleg érvényes azon alapelvhez tartja magát : hogy mindazon edények ós müeszközök, melyek élesztővel ellátott, vagy erjedő vagy erjedt czefre tartására (a főzőkészüléket véve csupán ki) rendeltetvék, a szeszfőzde részéről megadóztatandó termelőképességbe beszámitandók. Miután azonban valamely szeszfőzdének termelőképessége nem egyedül az e r j ü r m é r e t, hanem egyszersmind mindazon edények mennyisége és űrmérete által határoztatik meg, melyek a nyers anyagoknak befogadására szolgálnak, mielőtt azok élesztővel vegyittetnek, és a tett tapasztalások kimutatták azt, hogy ezen edények űrtartalmának feltótlen adómentessége mellett a bejelen-