Képviselőházi irományok, 1875. XVI. kötet • 559-609. sz.

Irományszámok - 1875-560. Törvényjavaslat, a szeszadóról

560. szám. 97 A 2 hektoliternél nagyobb ürtartalmu főzőüsttel biró szeszfőzdék lisztes anyagok feldolgozásánál már azon szeszfőzdék alá esnek, melyek adójukat az erjürméret termelő képessége szerint fizetni (21. §.) és üzletüket egész hónapokra bejelenteni tartoznak. Miután ezen kötelezettség az adómentes pálinkafőzésben részesült szeszfőzdékre nézve, tekintve a legfeljebb egy hektoliterig (=? 1767 a. o. akó) terjedhető adómentességet, kimondható nem volt, a fentemiitett megszorítás csak az általános alapelvek következménye. A vámterületről kivitt szeszes folyadékok után járó adóvisszatéritós iránt jelenleg fennálló rendszabályok a törvényjavaslat 3. §-a által annyiban változtatnak meg, hogy ezen adóvisszatérítés a liqueurekre is kiterjesztetik, melyek jelenleg az adóvisszatéritéstől elvileg ugyan nem, de tényleg az által ki vannak zárva, hogy azoknak foktartalma a szeszmérő által meg nem állapitható. A liqueurekért, mennyiségük szerint, de foktartalmukra való tekintet nélkül, megszabott visszatérítési adótételek azon feltevésen alapulnak, hogy a liqueurek foktartalma átlagosan 34 foknyi. Ezen feltevés csak kivételes esetekben nem felelend meg a valóságnak, de fel is téve, hogy az a helyes mórtéken itt ott tul is menne, a kincstárra ebből kár nem háromlik, mivel a liqueurekben szeszen kívül czukor is vitetik ki, az utóbbi pedig tekinteten kívül marad, ugy hogy a netán visszatérített szeszadó többlet azon visszatérítésre nem kerülő adóösszeg által pótoltatik, mely a iiqueurben felolvadt czukorra esik. A törvényjavaslat 4. §-ánál fogva bizonyos gyártmányokra fordított szeszért engedélyezendő adó visszatérítés az ipar érdekében már többször kívántatott: különösen az ólomczukorgyárosok ezen kedvezményt a külfölddel való versenyképességük feltételéül jelölték ki, mivel az ólomczukorgyártás külállamokban is, különösen Németországban hasonló kedvezményben részesül. Az említett 4. §-ban foglalt határozatnak czélja tehát az, hogy a pénzügyi kormány az ipar ebbeli követeléseinek, mennyiben ezek jogosultak, eleget tehessen. Ezen kedvezmény mellett egyébiránt azon tény is szól, hogy az emberi élvezeti czikkek sorába nem tartozó gyártmányokra fordított só is leszállított árak mellett szolgáltatik ki, a kérdéses szeszadóvisszatéritós ennélfogva a közvetett adók rendszerébe uj elvet nem hoz be, hanem csak oly elv kiterjesztésének tekinthető, mely részben már most is érvényes. II. A megadóztatási módok megjelelése és a szeszfőzdéknek ezek szerinti felosztása. A mellékelt törvényjavaslat szerint az égetett szeszes folyadékok megadóztatása jövőre háromféle módon fog történni (19. §.) és pedig: I. átalányozás utján : a) a beczefrezésre szánt űrméret; b) a főzőkészülék termelő képessége szerint; II. a szeszfőzővel kötendő szabad egyezkedés (megváltás) utján a várható szesznyeredók mennyisége és foktartalma szerint; III. szeszmérőgép jelzései alapján a termény mennyisége és foktartalma szerint, A szeszadó szakbizottságban képviselt szakértők többségefőjelentósében az átalány adórendszernek, mint a magyar szeszipar érdekeinek leginkább megfelelő megadóztatási módnak kizárólagos megtartása mellett nyilatkozott ugyan, a in. kir. kormány azonban azt vélte, hogy azon iparosokat, kik adójukat inkább a termény után szeszmérőgép alkalmazása mellett óhajtanák fizetni, ezen lehetőségtől nern kellene elzárni. Ezen nézetre pedig a következők indították: KÉPV. H. IE0MÁNY 187Ő - 78. XVI. 13