Képviselőházi irományok, 1875. XIV. kötet • 502-558. sz.

Irományszámok - 1875-553. Törvényjavaslat, az osztrák-magyar banktársulat létesitéséről és szabadalmáról

353. szám. 243" A bírósági illetőségre nézve a kérdés akként oldatott meg, hogy a főtanács a bécsi fointézet és lajtántuli fiókintézetek ellen a kereset a bécsi cs. kir. kereskedelmi illetőleg országos törvényszék, a budapesti fointézet és magyar fiókok ellen pedig csakis a budapesti kir. keresk, és váltótörvényszék előtt indíttathassák meg. (96. §.) A bírósági illetőség ilyetén megállapításának megfelel a 100. §-nak a banktársulat által kiadott okmányok birói megsemmisítése fórumát meghatározó intézkedése is. Ezen czim többi intézkedései nem is igényelnek külön indokolást, s a mennyiben a banktársulat részére külön kivételes kedvezményt s kihágások vagy mulasztások tekintetében a rendesnél szigorúbb sanctiot tartalmaznak, ez a jegybank természete által, mely kétség kivül kiváló igényt tarthat a törvény oltalmára, eléggé indokoltatik. A XT czikk a 102. és 105. §§-ban szabatos és az általam elfogadott elveknek megfelelő helyes szabályokat tartalmaz az évi mérleg és az üzletvezetés leghátályosabb ellenzését képező nyilvánosság érdekében közzéteendő heti kimutatások szerkesztése iránt. Az évi tiszta jövedelemről intézkedő s szintén az általános gyakorlatnak megfelelő 103. §. azon fontos intézkedést is magában foglalja, mely szerint azon esetben, ha évi tiszta jövedelem a tartalékalap dotálása után a 6 százalékot meghaladja, az ezen százalékot meghaladó összeg fele a két államkormányt illeti meg, a miből kedvezőbb viszonyok beálltával nem csekély nyereség háramland az államkincstárra. Az államkormányoknak e czimen kijáró összegek megosztása és hová fordítása iránt á többször idézett egyezmény Il-ik ezikke határoz, melynek értelmében az osztrák kormánynak kijáró 70 százalék mindenesetre, a magyar kormánynak kijáró 30 százalék pedig csak az esetre, ha a magyar korona országai a 80 millió forintnyi bankkölcsön törlesztésében részt vesznek: ezen 80 millió forintnyi adósság törlesztésére fordítandók, ellenkező esetben a magyar kormányt megillető 30 százalék annak készpénzben kiadandó. A tartalékalap iránt a 104. §-ban foglaltak ellen annál kevósbbé lehet kifogás, miután jelenleg a tartalékalap, mely az uj társulatra egészen átmegy, ugy is már egészen be van fizetve. A X. czim főintézkedéséről, mely szerint a bankszabadalom 1878. évi január 1-től 10 évig, vagyis 1887. évi deczember 31-ig tart, már fennebb bővebben volt szó. A XIII. czim a szükséges átmeneti intézkedéseket foglalja magában, melyek közül különösen a 110. §. IV. pontja, a 111. és 112. §§. megemlitendők. A 110. §. IV. pontja szerint ugyanis legelső alkalommal azon két-két főtanácsos választására kik egyúttal a bécsi illetőleg budapesti igazgatóság tagjai lesznek, a javaslatot a szabadalm. osztrák nemzeti bank igazgatósága fogja az osztr.-magyar banktársulat alakuló közgyűlése elé terjeszteni, még pedig az illető pénzügyminister előzetes beleegyezése után; mire mindkét kormány ez alkalommal súlyt fektet. A 111. és 112. §§ egy részt fentartják az államjegyek mostani kényszerforgalmát, másrészt annak folytán az államjegyek kényszerfolyama idejére felmentik a banktársulatot saját jegyeinek érczpénzzel való beváltásától. Végre a 115. ós 116. §§-ok annak következményei, hogy az eddigi szabadalm. osztrák nemzeti bank, más szervezet mellett és uj czég alatt újjá alakul. A társulat az ezen átalakulással járó bélyeg- és illetékterhektől, valamint a részvénytársulatok leszámolása iránt érvényes általános törvényes formaságok alól felmentetik. A jelzáloghitel-osztály szabályzata — mely az alapszabályok függelékét képezi — olyannyira megfelel ezen üzletággal foglalkozó más hazai intézetek alapszabályainak, hogy az részletes indokolást nem is igényel. Ezen osztály eddigi alapszabályainak lényeges megváltoztatása sem szükségesnek, sem kívánatosnak nem mutatkozott, és tekintettel a záloglevélbirtokosok szerzett jogaira, habár a bank szabadalma Magyarországban törvényesen soha el nem ismertetett, méltányossággal 31*