Képviselőházi irományok, 1875. XIV. kötet • 502-558. sz.
Irományszámok - 1875-553. Törvényjavaslat, az osztrák-magyar banktársulat létesitéséről és szabadalmáról
240 553. szám. hatáskörükön kivül eső ügyekben is javaslatokat terjeszthetnek a főtanács elé s igy az összes üzlet vezetésre igen nyomatékos befolyást gyakorolhatnak, Az igazgatóságok az illető alkormányzóból és 8 tagból — kik közül hatot a főtanács választ — állanak. A budapesti igazgatóság tagjainak kivétel nélkül állandóan Budapesten lakó magyar honpolgároknak kell lenniök, mely körülmény kétségkívül nagy megnyugvására szolgálhat a hitelt kereső hazai közönségnek. A 41. §. Magyarországra nézve azon kivételes rendelkezést tartalmazza, miszerint a budapesti igazgatóság tagjaivá oly személyek is választhatók, kik nem tagjai a közgyűlésnek s a megkívántató rószvénybirtokot előbb nem igazolták, mely intézkedés a választást nem csekély mérvben könnyitvén, a legalkalmasabb egyének megválasztását lehetővé teszi. Az igazgatók úgymint a főtanácsosok hivatalukat dijtalanul látják el, s intézkedéseikért valamint netaláni hibájokból vagy mulasztásaikból eredő károkért felelősek. Az V. és VI. czim külön indokolást nem igenyel; s az V. czimnél csak azon egy körülményt kívánom felemlíteni, hogy a magyar nyelvnek a magyarországi bankintézetek kezelésénél lehető legnagyobb kiterjedésben való használata iránt az üzlet követelményeinek és hazai viszonyainknak és törvényeinknek egyaránt megfelelő külön megállapodások jöttek létre, a melyeknek értelmében a magyar korona országaiban fennálló bankintézetek a közhatóságokkal az államhatóságok hivatalos nyelven fognak levelezni. A budapesti igazgatóság jegyzőkön} vei és a magyar korona országaiban levő íiókok egymás közötti levelezése magvar és német nyelven fognak vezettetni. A magyar korona országaiban fenálló bankintézetekhez magán felek részéről törvényes hivatalos (magyar vagy horvát) nyelven intézett beadványokra ezen intézetek ugyanazon nyelven fognak válaszolni. Más nyelven szerkesztett beadványokra, vagy ugyanazon nyelven, vagy a törvényes hivatalos nyelven fog válasz adatni. A banktársulat viszonya az állarnkormányokhoz a VII. czimben olyképen van szabályozva, hogy a társulatnak a lehető legszabadabb mozgás és legnagyobb függetlenség engedtetik. De a kormány még sem mondhatott le az őt megillető befolyásról és felügyeleti jogról egy oly intézet irányában, melynek kezébe oly fontos állami érdekek vannak letéve, ez oknál fogva a Felség részére tartatott fenn a kormányzó és az alkormányzók kinevezése s ezért köttetett ki a kormánybiztosok kirendelése, kik a főtanács és az igazgatóságok üléseiben részt vesznek, ott véleményüket nyilváníthatják ós netalán alapszabályellenes határozatok végrehajtását óvástétel által felfüggeszthetik, ily esetben a kérdés vagy a banktársulat s kormány illetőleg kormányok közt megkisórlendő egyetértés, vagy ha az elérhető nem lenne, a monarchia két állama igazságszolgáltatása ólén álló férfiakból alakított választott bíróság által, (melynek elnöke sorsolás utján jelöltetik ki), lóvén eldöntendő. A banktársulat függetlensége az állam irányában biztosíttatik továbbá az alapszabályok 55. §-ban foglalt azon intézkedés által, miszerint a banktársulat az állani részére csak alapszabályszerü váltókat számitolhat le, s ezenkívül a kormány részére csak bizományos üzleteket teljesíthet, melyekből eredő követelések és tartozások iránt a kiegyenlítés készpénzben havonkint megejtendő. Ez által eleje van véve aiinak, hogy a bank mint 1867. előtt történt, működését zsibbasztó, hitelét és vagyonát megtámadó pénzügyi müveletekbe bocsátkozzék az államnál, s a bank és állam közt újra beálljon azon régebben fennállott felette sajnos viszony, melynek megszüntetése oly nagy áldozatokba került. A VIII. czim a banktársulat üzletágait sorolja fel, s azokat szabatosan körülírja és szabályozza. Ezen üzletágak ugyanazok, melyek rendesen és mindenütt a jegybankok üzletkörét képezik. E tekintetben csak a jelzáloghitel (záloglevél) üzlet képez kivételt.