Képviselőházi irományok, 1875. XIV. kötet • 502-558. sz.
Irományszámok - 1875-541. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, a pénzügyminister által benyujtott törvényjavaslatról: „az 1873. évi XXXIII. t.-cz. alapján kibocsátott kincstári utalványok beváltásáról”
541. szám. 207 3. melléklet az 541. m. irományhoz. Különvélemény, a pénzügyi bizottságnak a 375. szánni törvényjavaslat tárgyában benyújtott jelentőséhez. A 153 milliós kölcsön eonsolidatiójának szükségét nem akarom kétségbe vonni, ós ha az előterjesztett törvényjavaslat elfogadása azt lehetővé tenné — hazafias örömmel járulnék hozzá szavazatommal, hogy államháztartásunk egy nagy függó adósságnak lidércznyomása alól megszabaduljon Azonban az előterjesztett törvényjavaslat e tekintetben a legcsekélyebb garantiát sem nyújtja. És sem a törvényjavaslathoz mellékelt indokolásból, sem a kormány tagjainak a bizottságban tett nyilatkozataiból nem meríthettem a legkisebb biztosítékot ós a leghalványabb reményt sem arra nézve, hogy a tervezett hiteloperatió, melyre a kormány a legszélesebb körű felhatalmazást kéri: reális alapokon és valóságos tényezők tekintetbe vételén nyugszik. Egy ily felhatalmazásnak az ország érdekében való czólszerü érvényesítésére nézetem szerint., a mai időpont a legkedvezőtlenebb. Az európai helyzetnek bizonytalansága egyrészről, és hazánknak a válságos pénzügyi és közgazdasági helyzet által megingatott hitele másrészről: legkevésbbé sem biztatják az európai pénzpiaczokat, oly nagyobb mérvű pénzügyi müveletekre, minőket a 153 millió frtos kölcsön felének conversiója és e czélból egy uj járadókkölcsönnek sikeres keresztül vitele feltételez. ' De a törvényjavaslatban foglalt általános felhatalmazás is, oly széleskörű, mondhatni anynyira feltétlen, hogy azt az ország érdekeinek nagy sérelme nélkül megadni nem lehet. Magyarország felhatalmazná ezen törvényjavaslat elfogadtatása esetén kormányát, hogy az 1873. évi XXXIII. t. ez. alapján kibocsátott 7'G 1 ^ millió forintnyi, és 1878.... deczember 1-én esedékes kincstári utalványok beválthatása végett bocsásson ki annyi — 6°/ 0-ot aranyban kamatozó adómentes — járadékkötvényt, a mennyi ama kincstári utalványok törlesztésére elégséges lesz, bármilyen árfolyam mellett. Az ily módon kötendő kölcsönt a törvényhozás már előre jóváhagyja, s ratifikálja; s a pénzügyminister e müvelet keresztülviteléről egyszerű jelentés tételre köteleztetik. A kormány ténye azonban az országra nézve kötelező, s a törvényhozás' által megmásithatlan lesz, bárminők is legyenek következményei és eredményei.. ; " A törvényhozás tehát e javaslattal szemben abban a helyzetben van, hogy egyáltalán nem tudja, realisálhatja-e a kormány azt, a mire megbízást kap: a járadék kölcsönt? A törvényhozás azt sem tudhatja, minő terhek fognak e pénzügyi műveletnek esetleges keresztülviteléből az országra háramolni ? Es ha a járadókkölcsön nem lesz kibocsátható, Magyarország hitelén ismét egy érzékeny csorba lesz ejtve. Ha pedig a járadékkölosön csakis az országra nézve szerfölött súlyos feltótelek mellett lesz realisálható, akkor a "törvényhozás már előre lemondott azon lehetőségről, hogy viszszavesse azon pénzügyi müveletet, melyet az országra nézve sérelmesnek tart.
