Képviselőházi irományok, 1875. XIV. kötet • 502-558. sz.

Irományszámok - 1875-541. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, a pénzügyminister által benyujtott törvényjavaslatról: „az 1873. évi XXXIII. t.-cz. alapján kibocsátott kincstári utalványok beváltásáról”

541. szám. 207 3. melléklet az 541. m. irományhoz. Különvélemény, a pénzügyi bizottságnak a 375. szánni törvényjavaslat tárgyában benyújtott jelentőséhez. A 153 milliós kölcsön eonsolidatiójának szükségét nem akarom kétségbe vonni, ós ha az előterjesztett törvényjavaslat elfogadása azt lehetővé tenné — hazafias örömmel járulnék hozzá szavazatommal, hogy államháztartásunk egy nagy függó adósságnak lidércznyomása alól meg­szabaduljon Azonban az előterjesztett törvényjavaslat e tekintetben a legcsekélyebb garantiát sem nyújtja. És sem a törvényjavaslathoz mellékelt indokolásból, sem a kormány tagjainak a bizott­ságban tett nyilatkozataiból nem meríthettem a legkisebb biztosítékot ós a leghalványabb reményt sem arra nézve, hogy a tervezett hiteloperatió, melyre a kormány a legszélesebb körű felhatal­mazást kéri: reális alapokon és valóságos tényezők tekintetbe vételén nyugszik. Egy ily felhatalmazásnak az ország érdekében való czólszerü érvényesítésére nézetem szerint., a mai időpont a legkedvezőtlenebb. Az európai helyzetnek bizonytalansága egyrészről, és hazánknak a válságos pénzügyi és közgazdasági helyzet által megingatott hitele másrészről: leg­kevésbbé sem biztatják az európai pénzpiaczokat, oly nagyobb mérvű pénzügyi müveletekre, minőket a 153 millió frtos kölcsön felének conversiója és e czélból egy uj járadókkölcsönnek sikeres keresztül vitele feltételez. ' De a törvényjavaslatban foglalt általános felhatalmazás is, oly széleskörű, mondhatni any­nyira feltétlen, hogy azt az ország érdekeinek nagy sérelme nélkül megadni nem lehet. Magyarország felhatalmazná ezen törvényjavaslat elfogadtatása esetén kormányát, hogy az 1873. évi XXXIII. t. ez. alapján kibocsátott 7'G 1 ^ millió forintnyi, és 1878.... deczember 1-én ese­dékes kincstári utalványok beválthatása végett bocsásson ki annyi — 6°/ 0-ot aranyban kamatozó adómentes — járadékkötvényt, a mennyi ama kincstári utalványok törlesztésére elégséges lesz, bármilyen árfolyam mellett. Az ily módon kötendő kölcsönt a törvényhozás már előre jóváhagyja, s ratifikálja; s a pénzügyminister e müvelet keresztülviteléről egyszerű jelentés tételre köteleztetik. A kormány ténye azonban az országra nézve kötelező, s a törvényhozás' által megmásit­hatlan lesz, bárminők is legyenek következményei és eredményei.. ; " A törvényhozás tehát e javaslattal szemben abban a helyzetben van, hogy egyáltalán nem tudja, realisálhatja-e a kormány azt, a mire megbízást kap: a járadék kölcsönt? A törvényhozás azt sem tudhatja, minő terhek fognak e pénzügyi műveletnek esetleges keresztülviteléből az or­szágra háramolni ? Es ha a járadókkölcsön nem lesz kibocsátható, Magyarország hitelén ismét egy érzékeny csorba lesz ejtve. Ha pedig a járadékkölosön csakis az országra nézve szerfölött súlyos feltótelek mellett lesz realisálható, akkor a "törvényhozás már előre lemondott azon lehetőségről, hogy visz­szavesse azon pénzügyi müveletet, melyet az országra nézve sérelmesnek tart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom