Képviselőházi irományok, 1875. XIV. kötet • 502-558. sz.
Irományszámok - 1875-541. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, a pénzügyminister által benyujtott törvényjavaslatról: „az 1873. évi XXXIII. t.-cz. alapján kibocsátott kincstári utalványok beváltásáról”
204"* 540—541. szám. Azon nagyobb felelősség érzetében, melyet a kormány ezen általa kért felhatalmazás folytán magára vállal, annak feltételéül és természetes következményéül kívánja tekintetni azon a törvényjavaslatba fel is vett kötelezettséget, miszerint az egész mivelet keresztülviteléről annak idején az országgyűlésnek jelentést tegyen. Budapest, 1877. márczius hó 22. Széli Kálmán, s. k. 541. szám. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, a pénzügyminister által benyújtott törvényjavaslatról: „az 1873. évi XXXIII. t.-cz. alapján kibocsátott kincstári utalványok beváltásáról." Az 1873. és 1874. évi kincstári utalványok oly rövid lejáratú s terhes függő adósságot képeznek, mely azonkívül, hogy összes államjószágainkat lekötve tartja, államháztartásunk okszerű •berendezését és állami hitelünk megszilárdulását akadályozza. Ez okból szükségesnek látta a törvényhozás az 1875. évi XLIX. és 1876. évi I. törvényczikkek alapján a 80 millió járadék-kölcsön egy részével ezen kincstári utalványok visszaváltását is megkezdeni, mely hitelmüvelet azonban a közbejött politikai események s azok folytán kifejlődött kedvezőtlen tőzsdei pénzviszonyok miatt ekkoráig nem volt létesíthető. A legközelebbi időben azonban a minister indokolása szerint az európai pénzpiaczok helyzetében javulás jelei mutatkoznak s lehetségesnek látszik, hogy oly kedvező alkalom merüljön föl, mely módot nyujtand, hogy ezen terhes függő adósság első fele legelőbb, járadék-kötvények kibocsátásával törlesztessék. A pénzügyminister e lehetőséget vette szemügyre, midőn az előfordulható kedvező esélyek azonnali felhasználhatása végett törvényjavaslatát előterjesztette. Ezen törvényjavaslatban a minister az 1873. évi XXXIII. t.-cz. alapján forgalomba hozott 76 1 /? millió névértékű 6°/ 0-al kamatozó, s 1878. deczember 1-én lejáró kincstári utalványok törlesztése czéljából ezen törlesztésre szükségelt összeg erejéig 6°/ 0-os, aranyban kamatozó adómentes járadékkötvények kibocsátására a törvényhozástól az összegre és czélra nézve ugyan a leendő törvény által korlátolt, a kibocsátás módozataira nézve azonban szabad mozgást engedő felhatalmazást kér. Kiemeli a bizottság, hogy a törvény rendelete szerint, a kibocsátandó járadékkötvények kizárólag az 1873. évi kincstári utalványok beváltására lesznek forditandók; s hogy a pénzügyminister a 80 millió forint járadékkölcsön második felére nézve kijelentette, hogy azt mostanig nem értékesítette s hogy a jelen törvényjavaslat az 1875. évi XLIX. t.-cz. rendeleteit teljesen érintetlenül hagyja s az 1876. évi I. t.-czikk módosítását is csupán arra nézve hozza javaslatba, hogy az indítványozott hitelmüvelet létesülésének esetére az 1873. és 1874. évi kincstári utalványok vissza-