Képviselőházi irományok, 1875. XIV. kötet • 502-558. sz.
Irományszámok - 1875-539. Törvényjavaslat, az 1876. évi XXXIII. törvényczikk által területükre nézve szabályozott törvényhatóságokban a választókerületek uj beosztásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről
182 589. szám. Melléklet a 539. az. iremftnyhoz. Indokolás, az 1876. évi XXXIII. t.-czikk által területükre nézve szabályozott törvényhatóságokban a választókerületek uj beosztásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslathoz. Az 1876. évi XXXIII. törvényczikk rendelkezései folytán létrejött területi szabályozás által érintett területeken, az eddig fennállott országgyűlési képviselő választó-kerületek részint megcsonkítva, részint teljesen széttagolva két vagy több törvényhatóság közt osztatván fel: minthogy ez által azon alap, melyre az 1874. évi XXXIII. törv.-czikknek a választókerületek felosztására, nemkülönben a központi választmányok alakítására és hatáskörére vonatkozó intézkedései fektetve vannak, lényeges változást szenvedett, ennek következtében mnlhatlannl szükségessé vált, hogy ezen változott viszonyoknak megfelelőleg a választókerületek uj beosztása s a központi választmányok alakítása iránt törvényhozás utján intézkedés történjék. Ezen intéz_kedést annál sürgősebbnek kell jeleznem, minthogy a jövő 1878. évre érvényes választói névjegyzékek kiigazításának munkálata az 1874. évi XXXIII. t.-czikk 40. §-a értelmében már e folyó év május havában kell, hogy megkezdessék, — mely ha a választó-kerületeknek a jelen törvényjavaslatban tervezett uj beosztása szerint nem eszközöltethetnék, e körülmény miatt az 1878. évben megejtendő általános képviselő-választásoknál nagy nehézségek merülnének fel. A jelen törvényjavaslatban tervezett rendelkezéseknél következő alapelvek szolgáltak irányadóul. Ha jelen viszonyaink között a képviselő választásoknál gyakorlatilag üdvös eredményt akarunk elérni, akkor a választó-kerületek beosztásánál nem lehet egyedüli feladatunk a theoria absolut követelményeinek szigorú teljesítése, hanem különösen szem előtt kell tartanunk a történelmi fejlődést is. Ennek folytán nem tekinthetem a választókerületek jelenlegi beosztását tabula rasanak, hanem inkább azt tűztem ki czélul, hogy azon szembeszökő legnagyobb anomáliák, melyek a kérdés alá jött választó-kerületekben a lakosság és választók számarányára nézve jelenleg léteznek, lehetőleg megszüntessenek. Midőn tehát a választó-kerületek uj beosztására és a központi választmányok alakítására czélzó intézkedéseknél különös tekintettel voltam arra, hogy azok az 1848. évi V. t.-czikk 5. §-nak, az 1848. évi erdélyi II. t.-cz. 7. §-nak, illetőleg az 1874. évi XXXIII. t.-czikknek szellemével lehetőleg öszhangzatban álljanak, másrészt a választó-kerületek uj beosztásánál egyrészt a lakosság és másrészt a választók számarányát vettem figyelembe; ós e mellett az eddig önálló képviselő küldési joggal felruházott városok ebbeli jogosultságát is méltányos tekintetbe vettem, mely jogosultságnak megszüntetése csak is azon városokban terveztetik, melyekben ezen joggyakorlat ugy a lakosság, mint a választók felette csekély számánál fogva a többi városi választó-kerületek nagyságával szemben kirívó ellentétet képezett; ilyenek: Abrudbánya, Csíkszereda, Illyefalva, Hátszeg és Vajda-Hunjad. ,
