Képviselőházi irományok, 1875. XIV. kötet • 502-558. sz.

Irományszámok - 1875-537. Tisza Lajos inditványa, a „némely törvényjavaslat területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről” szóló 1876. évi XXXIII. törvényczikk 1. §-a 9-ik pontjának módositása iránt

172 537. szám. tézkedések által közvetlen érintetnek, nincs tehát kétségem abban, hogy a tisztelt ház a jelen eset­ben a Kis-Küküllő megye egyetemes közönségének jogosult óhajtásán az 1876: XXXIII. törvény­czikk hivatolt pontja által akaratlanul ejtett sérelmet készségesen orvoslandja. Ezen meggyőződésemben adtam be még múlt év november havában, a mint az ország­gyűlés a nyári szünnapok után ismét öszszeült, hasonló tartalmú indítványt az iránt, hogy a fent hivatolt 1876: XXXIII. törvényczikk I. §-a 9. pontja módosittassék. Miután azonban kétség merült fel az iránt, ha váljon ezen esetre nem alkalmazható-e a házszabályok 167. §-ának rendelkezése: nem akarván e felett vitát idézni fel a házban, indítvá­nyomat akkor az uj ülésszak megnyitásáig visszavontam. Most van tehát szerencsém azt a tisztelt háznak benyújtani azon kéréssel, hogy miután ugy a jó közigazgatás érdeke, mint a megye nyugalma, e kérdésnek mielőbbi kedvező elintézését teszik szükségessé: méltóztassék az ezen indítványom kapcsában ||- alatt csatolt törvényjavaslatot a közigazgatási bizottsághoz oly utasítással kiadni, miszerint az felőle jelentését sürgősen terjessze be, hogy azt a ház mielőbb tárgyalás alá vehesse. Budapesten 1877. évi márczius 19-én. Tisza Lajos s. k. országgyűlési képviselő. |. alatti melléklet az 537. számú irományhoz. Másolat Sz 5,876 közgyűlés Másolat. 43822 _ l876 B M Nagyméltóságú m. kir. belügyminister ur! Azon hódoló tisztelet, melylyel az alkotmányos utón hozott törvények iránt viseltetünk, és az ebből folyó azon készséggel, melyet a törvények végrehajtásában kifejteni mindig hazafi-köte­lességeinknek ismertünk, alakítottuk meg áz 1876. évi XXXIII. törvényczikk— és ennek alapján Nagyméltóságod által hozzánk intézett rendeleteihez képest mai napon tartott alakuló közgyűlé­sünkben Kis-Küküllő megyét. A törvények iránti ilyetén tiszteletünk érzete azonban nem zár el attól, hogy a törvénynek valamely különálló ós közvetlen csak reánk vonatkozó sérelmes részének megváltoztatása végett a megengedett folyamodás útjára ne lépjünk. Meg fog engedni tehát nekünk Nagyméltóságod, ha jelen alakuló első közgyűlésünkből az általunk megalakultnak ünnepélyesen kijelentett Kis-Küküllő megye törvényben megállapított szék­helyének mint Kis-Küküllő megye közönségére nézve hátrányos megváltoztatásáért nyújtjuk be első folyamodásunkat. A tisztelettel idézett folyó évi XXXIII. törvényczikk szerint Kis-Küküllő megyét, az eddigi Küküllő megye területe képezi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom