Képviselőházi irományok, 1875. XIV. kötet • 502-558. sz.
Irományszámok - 1875-529. 1877. évi I. törvényczikk némely törvényhatóságok véglegesen megállapitott területének az 1876. évi XXXIII. törvényczikk rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról
529. szám. 151 Király, Puszta-Szt.-Márton, Szelicse, Szelistye, Szent-László, Magyar-Peterd, Felső-Peterd, KözépPeterd, Szind, Alsó-Jára, Bikalat, Hagymás, Kákova, Kis-Oklos, Magura, Nagy-Oklos, Puszta-Egres, Euha-Egres, Eunk, Szurduk, Felső-Füle, Magyar-Léta, Magyarosság, Oláh-Lóta, Sütmeg, FelsőFülehavas, Erczpataka, Kisbányahavasa, Berkes, Kisbánya-Bikalat havassal, Alsó-Füle, Asszonyfalva, Toroczkó, Bedelő, Bórév, Gyertyános, Toroczkó-Szt -György, Alsó-Podsága, Alsó-Szolcsva, FelsőPodsága, Felső-Szolcsva, Lupsa, Lmika, Sásza-Vincza, Vidaly, Gyéres, Gyóres-Szt.-Király, AranyosLona, Egerbegy, Mező-N.-Csán, Mező-Szt.-Jakab, Cikud, Mező-Böő, Felső-Detrehem, Alsó-Detrehem, Mező-Kook, Mező-Örke, Keresztes, Mező-Sályi, Gerebenes, Soóspatak, Mező-Uraly, Pete, Szt.- , Margita, Újfalu, Mező-Kapus, Maros-Orbó, Magyar-Dellő, Nagy-Iklánd, Kis-Iklánd, Mező-Záh, Oláh-Dellő, Vajdaszeg, Soós-Szt.-Márton, Gerend, Hadrév, Kecze, Gerend-Keresztur, Maros-Ludas, Maros-Bogáth, Dátos, Maros-Lekeneze, Mező-Bodon, Mező-Szengyel, Mező-Szakái, Mező-Keménytelke, Mező-Tóhát, Torda; b) a volt Aranyosszék; e) Alsó-Fehérmegyéből a következő községek: Brezest, Szártos, Offenbánya, Muncsel, Felső-Osóra, Albák, Szkerisóra, Nyágra, Felső-Vidra, Alsó-Vidra, Szekatúra, Osertés, Ponorel, Topánfalva, Bisztra; d)'Kolozs megyéből a következő községek: Velkér, Méhes. 7. Az eyyesült Maros~Torda megyét képezik: a) a volt Maros szék; b) a volt Torda megyének következő községei: Abafája, Puszta-Almás, Bála, Berectelke, Felfalu, Magyar-Fülpös, Felső-Idecs, Alsó-Idecs, Körtvekapu, Lövér, Majos, Póka, Eadnótfája, Magyar-Eégen, Erdő-Szakái, Vajda-Szt.-Ivány, Toldalag, Unoka, Vócs, Andrenyásza, Déda, Disznajó, Füleháza, Gödé, Maros-Hodák, Holt-Maros, OroszIdecs, Ideespataka, Maros-Kövesd, Ligeth, Magyaró, Mesterháza, Palota, Eatosnya, Alsó-Eépa, Oláh-Toplica, Adorján, Görgény-Hodák, Kakaós, Kincses, Kasva, Alsó-Kőhér, Felső-Kőhér, Libánfalva, Görgény-Oroszfalu, Alsó-Oroszi, Felső-Oroszi, Orsova, Görgóny-Sóakna, Soropháza, GörgénySzt.-Imre, Soós-Szt.-Márton, Szt.-Mihály-Telke, Üvegcsür, Magyar-Bölkény, Oláh-Bölkény, Erdő-Osinád, Gernyeszeg, Hétbükk, Kis-Blye, Maros-Jára, Körtvólyfája, Oláh-Nádas, Petele, M.-Péterlaka, Pókakeresztúr, Sáromberke, Sárpatak, Kis-Szederjes, Nagy-Szederjes, Erdő-Szengyel, Oláh-Telek, Várhegy; c) Kolozs megyéből a következő községek: Nagy-Erese, Szt.-Márton, Kis-Nyulas, Nagy-Ölyves, Felső-Eépa; d) a volt Naszód-VMékének következő községei: Maros-Oroszfalu, Monosfalu ; . e) Szászrégen. 8. Udvarhely megyét képezik: a) az egész volt Udvarhelyszók, kivévén Telegdi-Baczon községet (15 g.) b) Székely-Udvarhely; c) Oláhfalu; d) a volt Küküllő megyéből: Oláh-Hidegkut, Oláh-Andrásfalva; a volt Felső-Fehérmegyéből : Felek, Szederjes, Petek, Felső-Eákós; a volt Segesvár székből: Bene (Méhburg), Erked; a volt Kőhalom székből: Darócz és Zsombor községek, ez utóbbi a volt Felső-Fehérmegyében feküdi részével együtt. 9. Kis-Küküllö megyét képezik: a) á volt Küküllő megye az Udvarhely megyébe kebelezett községein kivül (8 d.); b) a volt Medgyes-szókből a következő községek:
