Képviselőházi irományok, 1875. XI. kötet • 410-499. sz.

Irományszámok - 1875-484. A Deák Ferencz végtiszteletének rendezésére kiküldött bizottság jelentése, a végleges sir és siremlék tárgyában

ÉH 484. szám. E végre, a bizottság megkeresésére a főváros elkészítette az átengedett terület térrajzát, lejtmérési adatait és talajviszonyainak kimutatását, s mindezeket az országos mérnök- és építészeti egylet a pályázók számára sokszoroztatta; — továbbá szintén a bizottság megkeresésére az országos mérnök- és épitész-egylet Weber Antal és Steindl Imre urakat, az országos képzőművészeti társulat pedig Keleti Gusztáv tanár urat küldötte ki, hogy mint szakértők működjenek közre az albizottsággal. E szakértő urak közreműködésével állapíttatott meg április 1-sején a síremlék tervezetére a pályázati hirdetmény. E pályázati hirdetményben foglalt főbb határozatok a következők: „A pályázatban bel- és külföldi művészek egyenlően részt vehetnek". „A síremléknek tulnyomólag építészeti jelleggel kell birnia. — A stylre nézve teljes szabadság engedtetik". „Az építmény anyagának a legtartósabb minőségűnek kell lennie. Az épület külsejére a kőnemek közül syenit, porphyr, gránit és tömör homokkő, a márvány nemek közül kizárólag a kemény carrarai márvány használandó, a mű belsejében a nemes márvány-fajok bármelyike alkalmazható". „A síremlék felállításának költsége a százezer forintnyi — 250,000 francnyi összeget meg nem haladhatja". „Határidő 1876. szeptember 1-je". „A legjelesebb müvek jutalmazására 3 rendbeli pályadíj tüzetett ki, és a 1-ső 2500, a 2-ik 1Ő00, a 3-ik 1000 franc aranyban állapíttatott meg". „A jutalmazott pályamüvek a bizottság tulajdonaivá válnak". „A bizottság a jutalmazott tervezet kivitelére magát nem kötelezi. Ellenben a művész, kinek müve a kivitelre elfogadtatík, tartozik a szükséges részlet-rajzokat a Hamburgban tartott németországi XV. mérnök és építész-congressus által megállapított díjtételre (V. pont) mint maximalis százalékra való tekintettel utólagos egyezség utján meg állapítandó külön díjazás mellett elkészíteni, s müvén a bizottság által esetleg kívánt módosításokat megtenni". E pályázat eredményéül 1876, szeptember 2-ig beérkezett összesen 43 rajzokban előterjesztett pályamű. A 44-ik Fiúméból szeptember 5-ikén oly elkésve érkezett, hogy nem volt figyelembe vehető. A beérkezett pályamüveknek a kitűzött jutalom oda ítélése végett megbirálására Pulszky Ferencznek a nemzeti múzeum igazgatójának elnöklete alatt Ipolyi Arnold püspök, Henszelmann Imre egyetemi tanár, Schmiedt Frigyes lovag, cs. k. épitészeti főtanácsos ós székesegyházi építőmester Bécsből, b. Hasenant Károly építész, Steindl Imre és Weber Antal építész és Keleti Gusztáv tanár urak kérettek fel; — kik közül azonban b. Hasenant akadályozva lőn a részvételben. Ezen biráló bizottság ítélete alapján az albizottság 1876. október 5-kón tartott ülésében az első jutalmat 2,500 frcot az „1867" jeligével ellátott pályamű-szerzőjének, a második jutalmat 1,500 frcokat a „D. F." jeligés pályamű-szerzőjének és a harmadik jutalmat 1000 frcokat az „Ex tumulo vita est" jeligéjű pályamű-szerzőjének határozta kiadni. A jeligés levélkék felbontatván, az első pályadíj elnyerőjéül Gerster Kálmán budapesti műépítész, a második pályadíj elnyerőiül Girard és Rehlender épitészek Bécsben, a harmadik dijra érdemesített mű-szerzőjeül Kauser József budapesti műépítész tűntek ki. Ezután a bizottság Weber Antal, Steindl Imre és Keleti Gusztáv urakat, mint kebelében működő szakértőket felkérte, hogy a jutalmat nyert három pályamüvet, a kivitel szempontjából vegyék birálat alá, különösen szem előtt tartván a pályázatban kijelölt maximalis költséget és kiterjesztvén figyelmöket az egyes terveken akár az anyagban, akár alakbani, avagy a mellócsatolt költségvetésben szükséges és eszközölhető változtatásokra. A felkért szakértő urak érintkezésbe