Képviselőházi irományok, 1875. XI. kötet • 410-499. sz.

Irományszámok - 1875-411. Az igazságügyi bizottságnak jelentése, az igazságügyminister által beadott, a békebiróságokról szóló törvényjavaslathoz

411. szám. 19 A meghallgatandó szakértőket, a biró hivatalból nevezi ki. A tanúság-tételre való bocsátást gátló körülmények a szakértőknél is kizárási okot képeznek. 43. §. Tanuhallgatást, birói szemlót, vagy szakértők meghallgatását a biró szóval rendeli meg, és a mennyire lehetséges, a bizonyításokat a tárgyalás napján maga veszi fel. Ha a bizonyításnak a tárgyalási határnapon való felvétele nem eszközölhető, a biró erre ujabb határnapot rendel, vagy a körülményekhez képest az illetékes hason-hatáskörü bíróságot keresi meg. Ezen esetekben a felek a bizonyítás felvételi határnapról azonnal élőszóval, vagy később írásban értesitendők; a meg nem jelenés mindazonáltal a bizonyítás felvételét nem aka­dályozza. A tanuk ós szakértők az eljáró biró által megállapított, ugy a kihallgatás alkalmával, a felek indítványai alapján, vagy a tanú feleletéből folyólag a biró által szükségesnek talált kérdé­sekre hallgattatnak ki, és vallomásukat esküvel s ha az eskütételt vallásuk szabályai gátolják, foga­dalommal megerősíteni kötelesek. Az idézésre meg nem jelenő vagy az esküt (fogadalmat) letenni vonakodó tanú 50 frtig terjedhető pénzbirságban marasztalható. Megkeresés esetében a tanuk ós szakértők vallomása lehetőleg szószerint és a birói szemle eredménye is külön jegyzőkönyvbe veendő fel. 44. §. Eskü által való bizonyításnak következő esetekben van helye: a) Ha valamely ténykörülmény nem teljes bizonyító erejű okmány, vagy egy kifogás­talan tanú által igazoltatik: a bizonyító félnek, a mennyiben a tényről közvetlen tudomása van, póteskü ítélhető. b) Ha valamely valódiságára nézve kétségtelen követelés összege másként be nem bizo­nyítható : a követelő félnek becslő eskü ítélhető. c) Ha valamely magánokirat valódisága tagadtatik: az aláírást tagadó fél esküt köteles tenni arra, hogy az aláírás nem tőle származik, és ha ezen esküt le nem teszi, az aláírás valódi­sága bebizonyitottnak veendő. Midőn azonban az okiratra kivatkozó fél azt állítja, hogy személyesen jelen volt az okirat aláírásánál: az aláírást tagadó fél a tárgyalás során az esküt vissza kínálhatja, és ez esetben, ha a bizonyító fél ezen esküt leteszi, az okirat valódisága bebizonyitottnak vétetik. d) Oly döntő ténykörülményekre nézve, melyekről mindkét peres félnek közvetlen tudo­mása van, más bizonyítékok hiányában a bizonyító fél ellenfelét esküvel kínálhatja meg. A meg­kínált az esküt visszakínálhatja. A kínált eskü a bizonyító ellenfelének, visszakinálás esetében pedig a visszakínált eskü a bizonyító félnek ítélendő meg. Esküvel eldöntött perekben a megítélt eskü szövege az Ítéletbe szószerint felveendő, és a peres felek jogai és kötelezettségei feltételesen, ugy az eskü letételének, mint a letétel elmulasztá­sának esetére megállapitandók. . 45. §. A tárgyalásról jegyzőkönyv vezetendő, melynek tartalmaznia kell: a) az eljáró biró nevét, a tárgyalás helyét és idejét; b) a feleknek s illetőleg képviselőiknek neveit; c) a panasz tárgyának megjelölését;

Next

/
Oldalképek
Tartalom