Képviselőházi irományok, 1875. XI. kötet • 410-499. sz.

Irományszámok - 1875-411. Az igazságügyi bizottságnak jelentése, az igazságügyminister által beadott, a békebiróságokról szóló törvényjavaslathoz

411, szám. 17 35. §. Ha a tárgyalás közben kiderül, hogy a kereset nem tartozik a jelen törvény szerint való eljárás alá: a biró a további eljárást az esetben is köteles megszüntetni, ha a fél az iránt kifogással nem élt. Az eljárás megszüntetése végzésileg mondandó ki, mely azonnal kihirdettetik, de egyszersmind irásba foglalva a feleknek kózbesittetik. Ezen esetben felperes keresetét a rendes bíróságok előtt feltótlenül megindíthatja; és a rendes bírói hatóságok az ügyet azon ok miatt, hogy az a jelen törvény szerinti eljárás alá tartozik, el nem utasíthatják. 36. §. ' A felek kihallgatása után a biró köteles az egyességet megkisérleni. Ha az egyesség sikerül: az a jegyzőkönyvbe bevezetendő, joghatálylyal azonban csak akkor bir, ha a felek által sajátkezüleg aláiratik, vagy amennyiben a jegyzőkönyvet aláírni nem képesek, kézjegyök alkalmazása mellett nevök egy erre felhívott s magát névaláiróként megjelölő tanú által aláiratik. Ezenfelül az egyesség a 24. §. intézkedésének megfelelő birói aláírással és pecséttel is ellátandó. 37. §. Ha az egyesség nem sikerül: a peres ügy, a mennyiben bizonyítási eljárás szüksége nem forog fenn, azonnal, ellenesetben a bizonyítási eljárás felvétele után itélet által döntetik el; s abban a kötelezettség teljesítésére az itélet kihirdetését vagy kézbesítését követő naptól bezárólag számítandó legalább 3 és legfelebb 8 napra terjedő határidő tűzetik. Ha több követelés foglaltatott egybe, s valamennyi iránt azonnal ítéletet hozni nem lehet, a birót, az itélet hozatalra még nem alkalmas követelés elkülönítésével, jogosítva van azon követelések felett hozni ítéletet, melyekre nézve bővebb felderítés szüksége fenn nem forog. A biró ez egybefoglalt követelések tárgyalásának elkülönítését is elrendelheti. 38. §. Mindenik fél tartozik azon ténybeli állításokat, melyekre jogát vagy kifogását alapítja, bebizonyítani. A bizonyítás módjai: a beismerés, okirat, tanú-vallomás, szakértők véleménye, birói szemle és eskü. 39. §. Mindazon ténybeli állítás, melyet az ellenfél a per folyamában nyíltan beismer, és a melyre a hozzá e tárgyban intézett kérdés daczára tagadólag nem nyilatkozik, bebizonyitottnak veendő. Bizonyítékul szolgál a bíróságon kívüli beismerés is, ha ennek megtörténte a hivatkozó fél által bizonyittatik. Ha a felek valamelyike a tárgyalási határnapra meg nem jelen, az ellenfélnek a ténykörülmények iránt tett nyilatkozatai, a mennyiben a biró előtt fekvő bizonyítékok által meg nem KÉPV. H. IROMÁNY 1875 78. XI. 3