Képviselőházi irományok, 1875. XI. kötet • 410-499. sz.

Irományszámok - 1875-460. Törvényjavaslat, némely törvényhatóságok véglegesen megállapitott területének az 1876. évi XXXIII. törvényczikk rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról

460. szám. 209 csatolt részein felül maradó községei Szatmár megyéhez esatoltassanak a meghallgatott érdekelt felek pedig, u. m. Belső-Szolnok és Kővár volt törvényhatóságok, valamint Szatmár megye egymástól igen eltérő nézetben voltak, szükségesnek tartottam e tekintetben az érdekelt Szatmár megye és Belső-Szolnok volt törvényhatósága bizalmi férfiúit, mint bizottságot meghallgatni. Eme bizottsági tárgyalások a kivánt eredményre vezettek, amennyiben az érdekelt felek, a volt Kővár vidékének miként történendő felosztására nézve egy értelemre jöttek. — Ezen megállapodást jóváhagyván, a volt Kővár vidéke a szerint osztatott fel. Az 1. §. 3. c) pontja értelmében Szilágymegyéhez volt csatolandó a volt Doboka megyének a Szilágygyal határos régi egregyi járása Ezt illetőleg meghallgattattak a volt Belső- és Közép-Szolnok, Doboka és Kraszna megyék, mint érdekeltek, ós az, hogy mi csatoltassók Szilágy megyéhez, megállapittatott általam, majdnem teljesen összhangzólag Közép-Szolnok és Doboka volt megyéknek nézeteivel. Egyébiránt Kolozs megyéből is csatoltatott két község Szilágy megyéhez. Ez történt a volt Közép-Szolnok megye és Kolozs megye közös óhajtására. Az 1. §. 4. b) pontja szerint Kolozs megyéhez volt csatolandó a volt Doboka megyének Kolozs megye határa hosszában elnyúló része, Hidalmástól Gyekéig. Mint már szerencsém volt felhozni azt, illetőleg meghallgattam ugy a volt Doboka és Belső-Szolnok megyéket, mint Kolozs megyét és eldöntöttem a kérdést, ugy a törvény rendeletének, valamint a czólszerüség kívánalmainak megfelelőleg. Az 1. §. 5. a) pontja értelmében az egyesült Torda-Aranyos megyéhez volt csatolandó a volt Torda megyének úgynevezett alsó kerülete. Arra nézve, hogy amaz alsó és felső kerület között hol vonassák el a határ, tekintve a jó közigazgatás és helyiviszonyok követelményeire, meghallgattam ugy a volt Torda megyét, valamint a volt Maros széket és ennek következtében állapítottam meg a határvonalat M.-Sályi és Pagocsa községek között. Az 1. §. 5. c) pontja értelmében az egyesült Torda-Aranyos megyéhez volt csatolandó Alsó-Fehérmegyéből az Aranyos vize mente. Ezt illetőleg meghallgattam ugy a volt Torda megyét, valamint Alsó-Fehérmegyét. A volt Torda megye nagyon sokat óhajtott az egyesült Torda-Aranyos megyéhez csatoltatni, mig Alsó-Fehér megye igen keveset kivánt átengedni. E tekintetben való elhatározásomban a középutat kívántam követni, mely egyszersmind a törvény rendeletének is megfelel. A törvény 1 §. 5. d) pontja az egyesült Torda-Aranyos megyéhez rendelt csatoltatni Kolozs megyének némely községeit. A helyi körülmények részrehajlatlan mérlegezése után Kolozs megyéből csak két helységet rendeltem az egyesült Torda-Aranyos megyébe kebelezni. A törvényezikk 1 §. 6. a) pontja értelmében az egyesült Maros-Torda megyébe volt kebelezendő Torda megyének úgynevezett felső kerülete. Mint már volt szerencsém fennebb felhozni azt illetőleg, hogy Torda megyének úgynevezett felső ós alsó kerülete között, tekintve, a helyes közigazgatás és helyi érdekek követelményeit, hol vonassék el a határ, meghallgattam ugy a volt Torda megyét, valamint Maros széket is, és a határvonalat a két kerület között, mint már szintén volt szerencsém felhozni, Pagocsa és M.-Sályi községek között állapítottam meg. A törvényezikk 1. §. 6. c) pontja Kolozs megyének némely községeit rendeli az egyesült Maros-Torda megyébe kebeleztetni. Ezt illetőleg meghallgattam ugy Kolozs megyét, valamint a volt Torda megyét ós a volt Maros széket is. Kolozs megye czóliránytalannak tartotta az átkeblezést, mig Torda megye ós Maros szék Kolozs megyébe mélyen benyulólag kívánták az egyesült Maros-Torda megyét kikerekíteni. KÉPV. H. IEOMÁNI 1876-78. XI. 27