Képviselőházi irományok, 1875. X. kötet • 373-409. sz.

Irományszámok - 1875-378. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1874-ik évi állami zárszámadás megvizsgálása tárgyában

é8 378. szám. |. alatti melléklet a 878. szamu Irományhoz. Különvélemény. A zárszámadási bizottság többsége a „fiumei hajógyárnak" kölcsön adott 300,000 frt és annak kamatjaiból fedezetlen maradt — 148,407 frt 54 krra nézve a fölmentés megtadadását indítványozván, alólirtak kénytelenek vagyunk a többségi indítvány ellen különvéleményt beterjeszteni, s mielőtt ezt indokolnók, szükségesnek tartjuk megemlíteni azt, hogy a többség által felhozott érvek nem a fölmentés megtagadása, hanem annak megadása mellett szólanak, mert ugyanis, ha a volt pénzügyminister akkor lett volna vád- alá helyezendő, ha a fiumei hajógyárnak, — mely a legnagyobb reményekre jogosította az országot — csak azért nem adja meg a kölcsönt, mert pupillaris biztosítékot nem képes kimutatni, most miután a kölcsönt megadta pupillaris biztosíték nélkül, tőle a felmentés csak azon esetben tagadható meg, ha azon vagyon, mely a kölcsön megadásánál megvolt, a csődbeesés alkalmával hiányzott volna, azonban a vagyou a kölcsön fölvétele után szaporittatott, ez okból tehát a felmentés meg nem tagadható: szintén nem tagadható meg a fölmentés azon okból sem, hogy Franki Fülöpöt bizta meg a kincstár részére lekötött javak megőrzésével, mert mit tartalmaz az annyiszor hangsúlyozott 1869. évi 49,227. sz. a. kelt megbízás? a következőket: „kincstári megbízottnak önt választottam és elvárom, önt'ól, hogy a kincstár érdékeit szem előtt tartva, a részvénytársaságnak minden üzleti vagy hitelmüveleti intézkedéseit éber figyelemmel kisérje s oly netaláni intézkedések ellen, melyeket a kincstár követelésére nézve veszélyeseknek felismerne, azonnal óvást téve, ugyanazokat egyszersmind haladék nélkül tudomásomra is hozza." Itten két kérdés döntendő el, melyektől függ a fölmentés megadása vagy megtagadása. Fordultak-e elő olyan tettek, melyeket kötelességében állott Frankinak megakadályozni és ha nem akadályozta meg, hárultak-e abból károk az államra? mert csak ezen esetben lehetne a ministert mulasztással vádolni, és ennek folytán tőle a felmentést megtagadni, ilyen tett azonban, melyet Franki Fülöpnek megakadályozni kellett volna, csak egy történt t. i. az, mely szerint a fiumei gyár igazgatósága a magyar Frankó-banktól 160,000 frtot vett kölcsön és ezen összeg biztosítására a törvényszék közbenjöttével lefoglalta mindazon szerelvényeket és tárgyakat, melyek az államnak kézi-zálogul át voltak adva. Ezen lefoglalásból azonban az államot semmi kár sem érte, minthogy a lefoglalt szerelvényekből és más tárgyakból begyült pénz az államnak adatott át, de más részről az előttünk feküdt iratok szerint Franki kezelése alatt a gyár vagyona szaporodott, tehát ez okból szintén nem lehet ajánlani a fölmentés megtagadását.