Képviselőházi irományok, 1875. X. kötet • 373-409. sz.

Irományszámok - 1875-378. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1874-ik évi állami zárszámadás megvizsgálása tárgyában

378. szám. Tehát az államérdekére való felügyelettel megbizott gyárvezető az államérdekében működő becsüsöket 414.000 o. é. frtig félre vezette. Es igy azon társulati vagyon, mely ezen idő előtt alig 15 hóval 1869. nov. 25-én a társulat főkönyvei szerint 358,950 frt értéket képviselt, most már 233,992 frtra, tehát 124,958 írttal szállott alább. Ezen felhozott egyetlen példa eléggé bizonyítja, hogy az állam érdekeire való felügyelet Franki Fülöp urnái nem volt jó kézben. A bizottság nézete szerint az állam pénzének egyrésze ezen ügyletnél nem azért veszett el, mert a kikölcsönzéskor pupillariter biztosítva nem volt, hanem azért, mert az állam érdekeire való felügyelettel épen azon egyén lett megbízva, kinek eljárását nagyon is szigorú ós lelkiismeretes ellenőrzés és felügyelet alá kellett volna venni; ós a ki hogy mennyire nem volt képes saját cselekményeit ellenőrizni: megmutatta a következés. Nem fogadhatja el továbbá a bizottság sem a kincst. jogügyek igazgatóságának, sem a ^pónzügyministeriumnak azon indokolását, mely szerint az államnak ezen veszteségét az üzletpangás és az ebből eredő' rósz pénzviszonyoknak tulajdonítják. Ez indoknak nem, legfeljebb jóakaratú anachronismusnak vehető, a mennyiben a csőd a pest-fiumei hajógyár ellen 1871. juh 28-án lett elrendelve, az üzlet és pénzválság pedig ezután csaknem másfél év múlva következett be. Ezen körülmény tehát nem okozhatta a pest-fiumei hajógyár bukását. A bizottság nemcsak méltányolja, hanem határozottan helyesli azon indokokat, melyek az akkori pénzügyministert nevezett kölcsön engedélyezésére indították; és a bizottság nézete szerint akkor követett volna el mulasztást az állam magasabb érdekei ellen, ha ezen kölcsön-ügyletet egyoldalú üzleti szempontból fogva fel, azért mert nevezett gyár pupillaris hypothekát kimutatni képes nem volt, a kölcsönt nem engedélyezi. De nem látja a bizottság indokoltnak azon eljárást, mely szerént az állam érdekeire való felügyelettel épen a kölcsönt vevő gyár igazgatója lett megbízva. Mert, habár megengedi is, hogy az akkori pénzügyminister ur előtt nevezett gyár igazgatója, mint a legmeghiteltebb ember volt is ösmeretes: de még ezen esetben sem volt helyes a választás, mert a feladat melyre nevezett gyár-igazgató kiszemeltetett, valóságos „collisio officiorum" volt. Ugy ezen, mint a már fentebb előadott okoknál fogva a bizottság azon nézetben van, hogy az állam pénzének egy része ezen ügyletnél csakis a kellő felügyelet ós ellenőrzés hiánya miatt veszett el; és minthogy továbbá a kellő felügyelet és ellenőrzés hiányát azon eljárás idézte elő, mely szerint az akkori pénzügyminister ur épen azon egyént bízta meg az állam érdekeire leendő felügyelettel, a ki ezen megbízatásra a dolog természeténél fogva alkalmas nem volt, nem lehetett: mindezeknek folytán a bizottság azon összegre nézve, melylyel ezen kölcsön-ügyletnél az állam megkárosodott, a felmentés megadását a t. képviselőháznak nem javasolja. KÉPV. H. IROMÁNY. 1875-78. X.