Képviselőházi irományok, 1875. X. kötet • 373-409. sz.
Irományszámok - 1875-378. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1874-ik évi állami zárszámadás megvizsgálása tárgyában
30 378. szám. melyet az 1873-ik évben dühöngött eholera idézett elő, a mennyiben a szegényebb sorsú népnek és községeknek kiszolgált gyógyszerekről kiállított számlák csak az 1874. évben vizsgáltatván meg, a költségek is csak ez évben voltak utalványozhatok. A kimutatott összeg azonban nem képez tulkiadást, miután az az előirányzat nélküli bevételeknél előirt 79.075 frt 44 krral (III. fej. 2. ezim 136. lapoldal) van ellensúlyozva, mely összegben a kiszolgált, gyógyszerek értéke, mint az illető községek által visszatérítendő tartozás íratott elő. A fővárosi rendőrség átalánya rovatnál: előirányoztatott .. 400,000 frt — kr. utalványoztatok . 415,938 frt 497» kr. tulkiadás \ 15,938 frt 49 V, kr., melynek indokolására felhozatik, „hogy a minister az 1874. évi előirányzat készítésénél a fővárosi rendőrséget illetőleg még nem bírt annyira biztos adatokkal, hogy azok alapján a törvénybe felveendő hitelt teljes pontossággal kimutatni képes lett volna; midőn azonban a rendőrség később átvétetett, s a ministerium annak viszonyaiba közvetlen • betekintést nyert, azonnal meggyőződött arról, hogy a 400,000 frt nem elegendő, s hogy a legtakarékosabb előirányzat szerint is a szükséglet mintegy 451,000 frtot képez, tehát 51,000 írttal többet a törvényben megszavazott hitelnél." „Ezen körülmény folytán a belügyminister még 1874-ki januárban előterjesztette a ministertanácsnak, hogy a főváros sok oly kiadást, mely tényleg fedezendő, kimutatásaiba fel nem vett, s ekként a tényleges szükségleten alapuló kiadások a törvényben engedélyezett 400,000 frt hitellel szemben előreláthatólag tulkiadást fognak eredményezni, mely előtejesztést a ministertanács helyeslőleg tudomásul vette." „Ezen tulkiadásra a minister póthitelt nem kérhetett, miután annak összege mindaddig meg nem határozható, míg az 1872. évi fővárosi számadások eredményei iránt azzal végleges megállapodás létre nem jön, mert ha ezen megállapodás szerint a főváros által megtérítendő összeg az 1874-ki kiadások összegére emelkednék, akkor tulkiadás nem is lesz, ha pedig azt el nem éri, a sajátképeni tulkiadást azon összeg fogja képezni, melylyel a tényleges kiadás'a főváros hányadát meghaladni fogja." „Hogy a bejelentett 51,000 frtnyi tulkiadás helyett csak 15,938 frt 49V a kr. vétetett igénybe, az csakis azon rendkívüli takarékosság eredménye, mely a rendőrség kiadásainál szem előtt tartatott. Ha a főváros hányada a 415,938 frt 49v 2 krnyi összeget eléri, tulajdonkép tulkiadás nem lesz, ha ennél kevesebb leend, a különbözetet az államnak kell fedezni." A bizottság magáévá teszi az állami számvevőszók azon megjegyzését, hogy a fővárosi rendőrség költségei már az első évben 66,126 frt 477a krral haladták meg azon átalány-összeget, melyet a három város 1872-iki költségeik alapján 378,360 frttal számított ki, miután 1874-ben a rendőri költségek fedezésére nem csak a zárszámadásban kitüntetett . , . . . 415,938 frt 497 2 kr. hanem ezen felül január hóban a főváros részéről is . . . 28,547 frt 98 kr. összesen . 444,486 frt 477a kr. fordíttatott s a főváros részéről kifizetett 28,547 frt 98 krt itten tekinteten kivül hagyni nem lehet, miután a város ezen összeget az állani-