Képviselőházi irományok, 1875. X. kötet • 373-409. sz.

Irományszámok - 1875-408. Törvényjavaslat, a vadászatról szóló 1872. évi VI. törvényczikk és a vadászatnak és vadászatra használható fegyvereknek megadóztatásáról szóló 1875. évi XXI. törvényczikk módositása és kiegészitéséről

408. szám. 353 S habár a kérelem indokolt voltát félreismernem nem lehetett, mindazonáltal a törvény intézkedései által kezeim kötve levén, eddigelé nem tehettem egyebet, minthogy a törvény határozott rendelkezésére utalva, folyamodókat az önsegély alkalmazására figyelmeztessem. A törvény határozott rendelkezésére való utalás, illetve a törvény iránti tisztelet egy da­rabig elnémította ugyan a segélyt kereső egyeseket és községeket, de minthogy az orvvadak el­szaporodása által előidézett károsodások és veszélyek napról napra fokozódtak, — ujabb időben már nemcsak egyesek ós községek, de egész törvényhatóságok jajdultak e miatt fel ós kérték a tarthatlanná vált ezen veszélyes helyzet megorvoslására szolgáló sürgős intézkedéseket, melyeket miután azok teljes jogosultságáról meggyőződtem, többé elutasithatóknak nem véltem. Az életbe léptetendő rendszabálynak azonban olyannak kell lennie, mely a mellett, hogy a baj orvoslásának eszközlésére alkalmas, a vadászat tulajdonosainak és az államkincstárnak érdekeit nem sérti. Ezen czólt vélem én a beterjesztett törvényjavaslat intézkedései által elérhetni. Annak 1-ső §-a ugyanis nem szünteti meg a hivatalból való vadászat iránti tilalmat, de másrészt megadja a lehetőséget arra, hogy ott, hol az orvvadak elszaporodása az illető vidék sze­mély és vagyon biztonságát fenyegető mérveket öltött, a veszély hatósági segélylyel elhárittassék. Abban, hogy hivatalból való vadászatok tarthatása kormányi engedélytől van függővé téve, garantia rejlik arra nézve, hogy ilyetén vadászatok rendezése csak kivételes szükség esetében jöhet létre és hogy e részben visszaélésekre tér nyilni nem fog. Az intézkedés e kérdésben a közigazgatási bizottság véleménye alapján kell hogy történ­jék, azért, mivel annak nyilatkozatai eléggé megbízhatóknak vélelmeztetnek arra nézve, hogy a kor­mány elhatározásának alapjául szolgáljanak. A 2. §. folyománya az elsőnek, mert ha a hivatalból való vadászatok tartásának szük­sége a kormány által elismertetik — gondoskodni kell arról, hogy annak foganatosítását egyesek szükkeblüsége vagy szeszélye meg ne hiúsíthassa; miért is a saját területén való vadászás eltilt­hatása iránti jognak ilyetén esetekben való felfüggesztése indokolva van. A 3. §. intézkedése pedig biztosítja a vadászat tulajdonosát vagy bérlőjét az iránt, hogy más vad elpusztíttatni nem fog s egyúttal biztosítékot nyújt az iránt is, hogy egyesek az ily va­dászat ürügye alatt ne rendezhessenek mások terheltetésével saját vadászati szenvedélyüknek meg­felelő vadászatot, mint az a hatósági vadászatok rendezése által régebben gyakran megtörtént. A 4. §. arról intézkedik, hogy kik legyenek a vadászat czélja szempontjából az igazság­nak megfelőleg a szolgálattételre kirendelhetők. * Az 5. §. azon intézkedése, mely szerint hivatalból való vadászatoknál vadászati jegyek használása nem szükséges, az államkincstár érdekei szempontjából aggályokat nem kelthet, mert az ilyetén vadászatok előre láthatólag csak kivételes eseteket fognak képezni és épen azért a bennök lehető részvétel miatt senki sem fogna vadászati jegyet váltani, a czél elérhetése pedig azt, hogy ily vadászatokban nagyobb számú puskások részt vegyenek, — okvetlenül igényli. Budapesten, 1876. november 14-én. Tisza Kálmán s. k mint belügyminister. KÉPVH. IROMÁNY. 1875-78. X. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom