Képviselőházi irományok, 1875. X. kötet • 373-409. sz.
Irományszámok - 1875-403. Különvéleménye Bokros Elek s társainak, az uzsora-törvények eltörléséről szóló 1868-ik évi XXXI. törvényczikk pótlása iránt benyujtott Törvényjavaslatnak az igazságügyi bizottság által megállapitott szövege tárgyában
338 403. szám. 4:03. szám. Melléklet a 356. száma irományhoz. Különvélemény az uzsora-törvények eltörléséről szóló 1868-ik évi XXXI. törvényczikk pótlása iránt benyújtott törvényjavaslatnak az igazságügyi bizottság által megállapított szövege tárgyában. Az uzsorának közönségesen előforduló esetei két osztályba sorozhatok. — Az egyik az: midőn az uzsora, vagyis a kölcsön adott tőke használatának bére aránytalanul terhes melléktartozásokban nyer kifejezést; s ez a kamat-uzsora. A másik az, midőn melléktartozások vagy egyátalában nem köttetnek ki, vagy tisztességes összegben állapittatnak meg, de tőke gyanánt többnek visszafizetésére kötelezi magát az adós, mint a mit tényleg kapott; s ez a tőke-uzsora. Az 1868. évi XXXI. törvényczikk hozatala alkalmával a törvényhozás jónak látta az uzsorának mindkét nemét felszabadítani és az állam birói hatalmának oltalmát az uzsora-szerződések mindkét nemére kiterjesztette. Helyes volt-e ezen törvény vagy sem? követelte-e annak hozatalát a jogrend? ós igazolták-e annak szükségességét nemzetgazdasági viszonyaink? azt ezúttal nem vitatjuk, hanem tény az, hogy a kormány indittatva érezte magát arra — és a jogügyi bizottság is elfogadta ez álláspontot, — hogy az uzsora káros visszaéléseinek korlátozására törvényjavaslatot tegyen. E javaslat azonban ugy az igazságügyminister ur, valamint a jogügyi bizottság szövegezése szerint is, — a mi nézetünk szerint — hiányos és téves. A javaslat az uzsora káros visszaéléseit korlátozni akarván, kimondja, hogy a törvényes mértéken felül kikötött kamatoktól az állam megtagadja a birói segélyt. — De másfelől a javaslat szabadon hagyja a tőke-uzsorát, s e tekintetben a visszaélés számára korlátlan tért enged. E felfogás téves volta legvilágosabban kitűnik egy egyszerű példából. A törvényjavaslat szerint közjegyző nem vehet fel okmányt olyan kölcsönről, melynél I0°/ 0-nál magasabb kamatok köttetnek ki, s ennél többet melléktartozásokban a biró sem itél meg. Ellenben a közjegyzőnek fel kell venni, és a bírónak meg kell itélni azon szerződést, melyben világosan kifejezik a felek, hogy kölcsön adatott 100 frt tőke, s az adós kötelezi magát, hogy három hónap múlva visszafizet 200 frt tőkét és ennek 10°/ 0 kamatait. E szerint a törvényjavaslat nem fogja korlátozni, hanem csak arra kényszeríti az uzsorát, hogy ne kamatokban, hanem mindig a tőkében fejezze ki azon erkölcstelen hasznot, melyet a megszorult adós megígérni kénytelen. Ennélfogva alólirottak az igazságügyi bizottság által szövegezett javaslatnak kiegészítéséül a következő uj szakasznak felvételét ajánljuk: 6. §• Ha a kölcsönadó a kölcsönnél világosan vagy hallgatag többet köt ki magának, mint a mit adott, a szerződés csak annyiban állhat meg, a mennyiben annál a megengedett szerződési kamatokon tul nem léptek. Ezen szakasz bevétele esetében a következő szakaszok számai változnának. Bokross Elek s. k. Horváth Lajos s. k. Juhász Mihály s. k.
