Képviselőházi irományok, 1875. X. kötet • 373-409. sz.

Irományszámok - 1875-401. Belügyminister jelentése, a nemzeti szinház alapjairól s annak állapotáról

322 401. szám. ki, ez a szinház közvetlen vezetésével Simoncsics Jánost bizá meg, később pedig, miután 28,000 frt deficit merült fel, — a színházat Bartay Endrének bérbe adta. J845-ben id. gr. Eáday Gedeon lőn főigazgató, később Bajza Józsefet és. Erdélyi Jánost nevezé ki aligazgatókul. 1849-ben ismét Simoncsics vévé át az igazgatást, ki fölé 1851-ben az akkori teljhatalmú polgári biztos szeptember 6-án egy felügyelő bizottságot nevezett ki br. Augusz elnöklete alatt. 1852-ben a katonai és polgári kormányzó a szinház művészeti ügyeit a gazdaságiaktól elválasztván, az előbbiek vezérletével gr. Festetics Leót, az utóbbiakkal Simoncsics Jánost bizta meg. 1853-ban uj szervezés történt akként, hogy a felügyelő bizottság szaporittatott, külön intendáns és gazdasági igazgató neveztettek ki s azonkívül a íelügyelő bizottság és igazgatók közé egy három tagból álló albizottság (Ausschuss), mintegy közbeeső összekötő orgánum állíttatott fel, mely complicált szervezet három különböző tényezője számára külön utasítások adattak ki, jegyzőként mindig a kormányzóság elnöki titkára működvén. Hogy ezen szervezet meg nem felelt, mutatja azon körülmény, hogy már 1854-ben javaslat tétetett oly irányban, hogy a szinház igazgatása, subventió mellett egy vállalkozóra bizassék, mi azonban el nem fogadtatott, hanem gr. Ráday neveztetett ki intendánssá. 1858-ban gr. Szapáry József, 1860-ban br. Mednyánszky Géza lettek a felügyelő bizottság elnökeivé, s ez utóbbi évben a szinház összes ügyeinek vezérletével ideiglenes intendansi minőségben Nyéki Mihály bízatott meg a felügyelő bizottság által. Br. Mednyánszky halálával 1861-ben a bizottság az elnöki szék elfoglalására gr. Xárolyi Györgyöt kérte fel, mit az akkori magyar királyi, helytartótanács tudomásul vett. E bizottság 1862. évben azt indítványozta, hogy a szinház vezérlete egy szakértő művezetőre bizassék 2500 frt fizetéssel és tantiómmel, mi el is fogadtatott, azonban a kiirt pályázatnak megfelelő eredménye nem lévén s Nyéky Mihály is leköszönvén, ugyanazon évben Radnotfáy Sámuel lett a szinház intendánsává kinevezve. Ennek 1869-ben történt rögtöni elhalálozásával az egymást gyorsan követő ideiglenességek egész sora állott be. Ugyanis rövid ideig gr. Ráday Gedeon vezeté az ügyeket, kit szintén rövid időre egy három tagú bizottság (br. Révay Simon, br. Podmaniczky Frigyes és Zichy Antal) követett, kiket mint igazgató Zichy Antal egymaga váltott fel. — Ennek leköszönése folytán ismét egy három tagú provisorium állott be Szigligeti Ede, Erkel Ferencz és Osepreghi Lajos személyeikben, mely provisorium br. Orczy Bódognak 1870. évi október 4-én a nemzeti szinház igazgatójává legfelsőbb helyről történt kinevezése folytán szűnt meg. Egy igazgatónak kinevezésére az időközben gr. Károlyi György elnöklete alatt működött nagy színházi enquétenek 1870. évi február 3-án befejezett munkálata és javaslata adott alkalmat, miért is ezen enquétenek nagy gonddal készült, a szinház ugy anyagi, mint művészi és igazgatási ágazataira részletesen kiterjedő, az egyes orgánumok hatáskörét tüzetesen kijelölő munkálata azzal lőn az uj igazgatónak kiadva, hogy működésében magát egyelőre ahhoz tartván, szerzendő tapasztalatai alapján a netán még szükséges kiegészítések vagy módositások iránt, indokolt véleményt adjon. Az uj igazgató ezen feladatának a kellő tapasztalás és tájékozás szerzésére szükséges idő lefolytával meg is felelt, s jelentése, egy gr. Széchényi Imre elnöklete alatt működött, ujabb enquéte egybehívására adott alkalmat, mely munkálatát 1873. évi június 10-én terjesztó elő. Időközben br. Orczy Bódog leköszönt (márczius, 13-án 1873), mely leköszönés legfelsőbb helyről márczius 24-én elfogadtatván, ujabb ideiglenesség következett, mely 1873. ápril 1-től 1875. márczius utolsójáig, tehát teljesen két évig tartott. Ez ideiglenesség alatt, melyre nézve hivatal-elődöm tüzetes utasításokat állapított meg, —• a szinház administrativ és drámai művezetését Szigligeti Ede, az operai művezetést pedig kezdetben Erkel Ferencz, ennek leköszönése folytán pedig Richter János (1874), mint szakigazgatók teljesítek,