Képviselőházi irományok, 1875. X. kötet • 373-409. sz.
Irományszámok - 1875-400. Az igazságügyi bizottság jelentése, Axente Szeveru Szászváros szék- és város II. kerületének képviselője ügyében
400. szám. 307 A perbefogatást az alsó tábla határozat által rendelte el. E határozat az 1839/40. országgyűlés óta,inelyen az alsó tábla tagjainak igazolására először küldött ki választmányt, ennek jelentése alapján hozatott. Az 1848: V. törvényczikk az országgyűlés szervezetét alapjában megváltoztatta s ez átalakítással az elősorolt törvényes intézkedések egy része hallgatólag eltöröltetett. Jelesen megszűntek mindazon intézkedések, melyek a távollévő főrendi-tagok küldötteire, a törvényhatóságokra s azon más testületekre vonatkoznak, melyek az alsó-táblán küldöttek által képviseltethették magukat. A választó kerületek, melyekre az ország a képviselet szervezése ezéljából felosztatott, nem jogi személyek s így reájuk a pénzbüntetést megállapítható törvények nem alkalmazhatók. De ezenfelül törvénykezési szervezetünkben oly változások történtek, melyek folytán az 1635: LXXIX. törvényczikkeknek felperességre és az 1723: XXVI. törvényczikknek a bíróságra vonatkozó határozatait eltörlötteknek kell tartanunk. Jelesen a kir. tábla már az 1848. V. törvényczikk folytán többé nem alkatrésze az alsóháznak, közte és az országgyűlés között addig fennálló kapcsolat megszűnt. Az 1868. LIV. ós az 1871. XXI. törvónyczikkek által pedig a kir. itélő tábla eltöröltetett s a helyébe lépő pesti kir. itélő tábla hatásköre oly módon lett szabályozva, hogy az kizárólag másodbirósággá lőn átalakítva és azon büntető ügyek közt, melyekre nézve a kir. tábla helyébe első bíróságul a pesti kir. törvényszék jelöltetik ki, az 1498: I törvényczikkben' említett eset nem foglaltatik. A sz. koronaügyészsége az 1871: XXIII. törvényczikk folytán szintén megszűnt sa pesti kir. főügyész hatáskörét megszabó határozatok hallgatással mellőzik az országgyűlésen meg nem jelenők ellen indítandó büntető keresetet. Ez okokból a bizottság azon véleményen van, hogy a fenn elősorolt törvények alapján a megbízó levelét bemutatni vonakodó képviselő ellen már csak azért sem lehet eljárni, mert azok sem az illetékes bíróság, sem a felperesség tekintetében többé nem alkalmazhatók. E tekintetek indokolják a bizottság azon véleményét is, hogy a megbízó levelöket bemutatni vonakodó képviselők irányában jövendőben követendő eljárást törvény általjavasolja szabályoztatni. Igaz ugyan, hogy az 1848: IV törvényczikk 14. §-a alapján a ház szabályaiban is alkothatna erre vonatkozó határozatokat. De az ily intézkedéseknek szükségkép oly határok között kellene maradniok, melyeken belül e súlyos kötelességszegésnek arányos és alkalmas büntetését megállapítani nem lehetne, jelesen nem lehetne megállapítani azt, hogy az ily kötelességszegés a választhatóságnak három évre való elenyésztét vonja maga után. A másik tekintet, mely a törvény által való szabályozást javasolja, abban áll, hogy igy az egyszer meghozott határozatok állandósága jobban biztosítva van, mert annak megváltoztatásához a törvényhozás minden tényezőjének hozzájárulása szükséges leend. A mi már az intézkedések tartalmát illeti, a bizottság véleménye az, hogy a legalkalmasabb büntetés, mely az ily mulasztásra szabható: a képviselői megbízás elvesztése s az illető egyénnek a passiv választási jogtól határozott ideig való megfosztása. Ez nem fog tulszigorunak föltűnni, ha fontolóra vétetik, hogy az ily egyén oly fokú hanyagságot tanúsít kötelessége betöltésében, vagy megbízását oly tüntetésre kívánja felhasználni, hogy őt ugy a már elnyert megbízás megtartására, mint a képviselői állásra legalább egy ideig érdemetlennek kell tartani. Midőn az erre vonatkozó törvényjavaslatot a bizottság a háznak •/• alatt tisztelettel bemutatja, egyszersmind indokolni kívánja azt is, miért tartja czélszerünek, hogy a még függőben levő esetek, jelesen az Axente Szeveru esete is e meghozandó törvény alapján intéztessék el. 39*
