Képviselőházi irományok, 1875. IX. kötet • 372. sz.

Irományszámok - 1875-372. Folytatása a büntetőtörvénykönyv indokolásának

372. szám. 75 a jogviszony alanya vagy tárgya egy más államban van, amaz elv ezen állam fenségi jogán csorbát ejtene. Azon elv gyakorlati kivitele tehát a legtöbb esetben lehetetlen volna. Beseler azon jogi elvet, mely az összeütközés eldöntésének alapjául veendő, következőképen formulázza: Minden államban a honi jog alkalmazandó, a mennyiben a külföldön alkotott jogviszonyokat nem kell elismerni és megóvni. Savigny ellenben, a ki az összeütközési esetekben tekintet nélkül arra: vájjon ugyanazon államban egy átalános országos jog által nem közvetített partikuláris jogok között, vagy különböző államok joga között forog-e az fenn, ugyanazon szabályt állitja fel, a Következőket jegyzi meg: Az ujabbi törvényhozás és gyakorlat főszempontja az általános jogközössóg követelményében rejlik, a mely megkivánja: hogy ez összeütközési esetek minden egyes jogviszonynak benső lényege és szüksége szerint biráltassanak meg, tekintet nélkül az államoknak és ezek jogi területeinek határaira. Minden egyes jogviszonynál tehát azon jogi terület keresendő fel, ^melyhez ama jogviszony sajátlagos természeténél fogva tartozik, melyben az gyökerezik, tekintet nélkül arra vájjon az alkalmazandó helyi jog a bírónak honi joga vagy pedig idegen állam joga-e? Míg ezek" után a személyi és dologi jog tekintetében nagyobbrészt egyhangúlag elismert elvek uralkodnak, másrészt a kötelmi jogra, mely itt minket egyedül érdekel, vonatkozó elvek némi részben vitásak. Itt a bíróságnak s ez által az alkalmazandó helyi jognak meghatározásánál a következők lehetnének irányadók: I, A hely, a melyen a per folyamatban van, tehát a kereset bírósága. Ezen a külföld jogot, mint irányadót, egyátalában megtagadó szabálynak alkalmazhatlansága — a mint az már fennebb megjegyezve lőn — jelenleg átalánosan el van ismerve. Ezen szabály minden oly esetben kivihetetlennek mutatkoznék, a hol több bíróság volna a kereset bírósága. II. A kötelem keletkezésének helye, a mi tehát annak szerződós utjáni keletkezését illeti, a szerződós megkötésének helye. A számos viszásságok azonban, melyek onnan eredhetnek, hogy a szerződő felek tartózkodási helye véletlen és időleges és hogy ők ezt hazai törvényeik kijátszására önkényesen választhatják stb , ezen elvnek is elvetését eredményezték. 6

) III. A hitelező lakhelye 7

) Ezen tétel is elvettetett s e szerint nem marad más, mint IV. a teljesítés helye és V. az adós lakhelye. Savigny ez utóbbiak tekintetében az általa bővebben kifejtett elveket az obligatio bíróságára nézve a következő tételekben foglalja össze 8

) : Ezen bíróság a következő esetekben tekintendő megállapítottnak; I. Azon helyen, a mely a felek akarata által a teljesítés helyéül különösen kitüzetett, tekintet nélkül arra: vájjon ezen meghatározás valamely helynek szószerinti kijelölése vagy az obligatio alapján teljesítendő cselekmény természete által történt, azáltal t. i. hogy a teljesítés csak egyetlen egy helyen lehetséges. II. Egy meghatározott teljesítési hely hiányában a bíróság azáltal állapitható meg: hogy valamely obligatio az adósnak oly üzletéből támad, a mely bizonyos helyhez van kötve. III. A bíróság továbbá meg van állapítva ez obligatio keletkezési helye által, ha ez egybevág az adós lakhelyével. IV. Az obligatio keletkezési helye az adós lakhelyén kívül is megállapíthatja a bíróságot, ha a körülmények szerint alaposan várni lehet, hogy a teljesítés is ugyanott fog végbemenni. e

) Thöl 188. 1. — Bar, 231. 1. ') Bar, 233. 1. *) 226., 227., 247. 1. 10*