Képviselőházi irományok, 1875. IX. kötet • 372. sz.

Irományszámok - 1875-372. Folytatása a büntetőtörvénykönyv indokolásának

46 372. szám. Bátor vagyok itt arra hivatkozni, a mit már fenébb mondottam, hogy t. i. azon itt lévő foglyok között, a kik már 10 éven át és azon tul szenvednek fogságot, csak azok maradtak aránylag épek és erősek, a kik már rövidebb vagy hosszabb időn át bizalmi állásokban alkalmaztatnak, tehát oly helyzetben vannak, mely hasonló a foglyokéhoz az irhoni rendszer szerinti úgynevezett közép intézetekben. De erkölcsi tekintetben is a jobbak és legjobbak sorába tartoznak ők és tapasztalásom szerint semmi sem alkalmasabb arra, a megesett embert ismét felemelni és őt mint hasznos tagot a társadalomnak visszaadni, mint az ilyetén tevékenység, az együttes közreműködés a tisztviselőkkel és a foglyok jobb és értelmesebb részével a igazgatási szervezetben, a mindennapi érintkezés a tisztviselőkkel és részben ezek családjaival, az által, hogy mint háziszolgák, kézművesek és házi kőművesek, házi kertészek, betegápolók a koródában stb., stb. vannak alkalmazva. A fenebbiekből következik, hogy a büntetőtörvényhozás reformjának karöltve kell járni a büntetés végrehajtásának reformjával és hogy az egyik többé vagy kevésbbé függ a másiktól. Nem történt tehát önkéntelenül, hanem elkerülhetlen volt, hogy e helyütt a fogságrendszerről néhány szóval megemlékeztem. Ha a zárkafogság mint átalános és kizárólagos rendszer szándékoltatnék behozatni, akkor meggyőződéseni szerint 10 év kelletén tul sok volna; és még a közönséges gyárszerü kényszermunka is közős fogságban és a hallgató rendszer mellett 10 éven tul soknál ártana az egészségnek és eltévesztené a büntetés czélját, a javulást. A mennyibei) a bün.tetés leghosszabb tartama magasabbra tétetnék és a mellett a javitás czélja is némileg szem előtt tartatni szándékoltatnék, felette szükséges lészen legalább mindazokra nézve, kiknek javulása még remélhető, oly rendszert alkotni, mely az úgynevezett ir rendszerhez hasonló; t. i. három büntetési stádiumot állapitani meg, melyek alkalmazása bizonyos koriátok között törvényileg volna ugyan szabályozandó, a fődologra nézve azonban az értelmes fegyintézeti igazgatás belátására volna bizandó. Fájdalom, hogy a bűntettesek oly osziálya is létezik, melyre nézve a javulás minden reményéről le kell mondani. Mindazon szokásos gonosztevők (többnyire tolvajok és tulajdon elleni bűntettesek), a kiknek 10 évnél hosszabb büntetést kell szenvedniök, csekély kivétellel a többszörösen visszaesők sorába tartoznak; habár korántsem végkép rosszak, mégis valamennyien többókevésbbé erkölcsileg romlottak és a tapasztalás mutatja, hogy — bármi legyen az oka — teljesen képtelenek maguknak hivatást alkotni, polgári existentiát alapítani és önálló életet folytatni. Mihelyt az intézetből elbocsáttatnak, mindjárt ismét szükségbe, nyomorba ós nélkülözésekbe esnek és ennek folytán vagy pedig épen rögtön ellenállhatlanul a bűnös élet régi vágányában sodortatnak és aztán nemsokára ismét a fegyintézetbe térnek vissza. Az intézetben, a hol folytonosan szigorú fegyelem és házrend alatt állanak, a hol egy felsőbb tekintély szabályozza éltüket, a hol életszükségleteikről gondoskodva van és bűnre való csáb távol tartatik, ezen egyének részben meglehetősen tűrhető ós használható emberek. Mig a szabadságban egészen haszontalan életet élnek és maguknak s a társadalomnak csak kárára vannak, az intézetben legalább ottani tevékenységüknél fogva némileg hasznavehetők. Ezekre nézve a 10 éven tul terjedő fogsági tartam legalább is közömbös, sok esetben inkább hasznos, mintsem káros lesz ós ha előbb bocsáttatnak is el, nem sokára ismét visszatérnek és rövid félbeszakítás után folytatják a fogságot. Ellenben a bűntettesek másik osztályára, nevezetesen azokra nézve, a kiket „esetleges bűntetteseknek" neveztem, meggyőződésem szerint a tiz évi fegyházbüntetés — a mennyiben a bűntettes javulása lényeges czélnak vétetik, elégséges ós a mi ezen tulmegyen, inkább ártani, mintsem használni fog ós pedig mentül tovább tart a fogság, annál nagyobb mérvben. Végül bátorkodom meggyőződésemet, a mint ezt fenébb részletesebben indokoltam, a következő rövid tótelekben összefoglalni. 1. A 10 évet meghaladó fegyházbüntetésnek hasznos vagy káros volta különbözőleg bírálandó meg a szeriut, a mint a bűntettesek minősége ós a büntetés végrehajtásának módja különböző.