Képviselőházi irományok, 1875. IX. kötet • 372. sz.

Irományszámok - 1875-372. Folytatása a büntetőtörvénykönyv indokolásának

372. szám. 43 és nevezetesen az elébbieknél leginkább már a fogság első éveiben törnek ki és a későbbi években gyérebben állanak be. Jelenleg ismét 64 elmeháborodási eset észleletei (könnyebbek és súlyosabbak, múlékonyak és állandóak) állnak rendelkezésemre. Ezek közül 36 a nem visszaesőkre és 28 a visszaesőkre vonatkozik. Ezen 64 eset között 49-nél tehát körülbelül az összes esetek három negyedénél már a fogság els'ó b éve alatt mutatkoztak az elmeháborodás első jelenségei ós a fogság első évében 33-nál, tehát mintegy a felénél. Az első 10 év elszenvedése után már csak Öt esetben fordul el'ó elmeháborodás és pedig legkésőbben a fogság tizennegyedik évében. A i'észletes adatok e tekintetben az A) alatti táblázatban foglaltatnak. Ezen felette érdekes tüneménynek két oka van; először sokan már a bűntett elkövetése idejében korlátolt beszámitási állapotban voltak, tehát még letartóztatásuk előtt az elmeháborodásra való nagy hajlamban szenvedtek, avagy egyes esetekben már is elmebetegek voltak. Másrészt a fogsági idő kezdetének előadott erős ós hathatós befolyásai, nevezetesen a lélektaniak azok, melyek az elmeháborodásokat előidézik és melyek hatása részben már a vizsgálati fogságban nyilvánul és a fegyintézetben tovább működik. Inkább maguk a szigora büntető ítéletek, melyek sok évi fegyházi fogságra szólnak, mintsem a büntetés tartatna segítik elő az elmeháborodások kifejlődését. Elmeháborodások aránytalanul nagyobb számban fordulnak elő azon bűntetteseknél, a kik hosszú tartamú fogságra Ítéltettek, mint a rövid tartamú fogságra Ítélteknél, ennek oka — kivált az „esetleges bűntetteseknél" részint a bűntett nagysága ós minősége, részint pedig azon reménytelenség és kétségbeesés is lehet, melyet szabadságuk beláthatlan időre való elvételének gondolata idéz elő. Mint az elmeháborodásoknál, épen ugy áll a dolog az öngyilkosságoknál is, a mint ezt a B) alatti melléklet mutatja. Ezen táblázat szerint az intézetben, mióta fennáll, összesen 32 öngyilkosság fordult elő és pedig J3 a nem visszaesőknél és 19 a visszaesőknél. Ezen 32 öngyilkosság közül 16, tehát a fele a fogság első évében és 23, tehát két harmada a fogság első Öt évében követtetett el; csak a többiek oszolnak fel a későbbi évekre és csak 1 fordul elő 10 évi fogság elszenvedése után, Az öngyilkosságok aránylag gyakori volta a visszaesőknél is bizonyítja, hogy ezeknél sem szabad a lélektani befolyásokat, mint épen a fogság első idejének és a szigorú büntető Ítéleteknek következményeit kevésbe venni. Mindezekből azon tapasztalat foly, hogy a hosszú fegyházbüntetésre szóló büntető Ítélet tehát, a szigorú bűnt elő Ítéld magában véve nincsen ugyan káros hatás nélkül a fegyenczek testi és lelki állapotára, hogy azonban a büntetés hosszú tartama 10 és 15 éven tul, ellentétben a fogság első 10 évével nem oly szemlátomást károsnak nyilvánul, mint a hogy azt az ember a priori képzelné. Mindazonáltal tévedne az, a ki a mondottakból azon következtetést, vonná le, hogy a hosszabb tartamú fogság ártalmatlan a testre ós lélekre, mert az átalános káros befolyások a fogság későbbi idejében is hatást gyakorolnak, daczára annak, hogy a fegyencz már megszokta őket Itt azonban ismét különbséget kell tenni a többszörösen visszaeső szokásos gonosztevők (a visszaesők) és az .„esetleges bűntettesek" (a szóban lévő kategoriákbeli nem visszaesők) között. Az előbbiekre, a többszörösen visszaeső szokásos gonosztevőkre nézve a hosszabb tartamú fogság nagyobbára inkább conserválólag mintsem kártékonyán fog hatni, mert a rendetlen, nélkülözésekkel telt erkölcstelen életmód a szabadságban sokkal elébb fogja az egészséget aláásni és az életet megró viditeni, mint a rendes, aránylag gond nélküli életmód az intézetben. Ellenben azokra nézve, a kik először lépnek a fegyházba, a kik kevésbé romlottak, mint amazok, — részben a társadalom jobb osztályai közül valók és a kik remónylhetik, hogy szabadon bocsájtatásuk után aránylag jobb, egészséges, normális viszonyokba tórendnek vissza és átalában maguknak tűrhető, önálló existentiát, saját tűzhelyet alapithatnak, — minden év, melylyel fogságuk hoszabbra nyúlik, veszedelmes. Ily esetben a tulhosszu fogságnak az egészségre nézve hátrányos befolyása nem csak positiv, hanem úgyszólván negatív is. Gyakran volt alkalmam feltűnő mérvű kedvező átváltozást észlelni