Képviselőházi irományok, 1875. IX. kötet • 372. sz.

Irományszámok - 1875-372. Folytatása a büntetőtörvénykönyv indokolásának

178 372. szám. Á némtítbirodálmi büntet'ótör vénykönyv — a közveszélyü büntettek sorában intézkedik — a közegészség elleni cselekményekről: mig ezek a belga büntetőtörvénykönyvben: a személyek elleni büntettek egyik fajának tekintetnek, s az.ezen nemű cselekményekről rendelkező VIII. czim utolsó fejezetét képezik. A zürichi büntetőtörvénykönyv kettéválasztja a kérdéses cselekményeket, s azokról, melyekről a mi törvényjavaslatunk 304. és 305. §§-ai intézkednek: az élet és testi épség elleni büntettek közt, a 306. §. els) bekezdésében maghatározott cselekményekről pedig a 308 §-ban a köveszélyü büntettek közt intézkedik. A tessini büntetőtörvónykőnyv: az ipar és a kereskedelem elleni bűntettekről szóló czimben — jelöli meg helyét a közegészség elleni bűntettekről és vétségekről szóló III. fejezetnek; inig végre az olasz javaslat a közérdek elleni reatumokról szóló czimek és fejezetek során — külön fejezetben -— Dei reati contra la savita publica — veszi fel a kérdéses eseteket. Fölösleges részletesebben taglalni, hogy mely felfogás, s ennek származatában mely osztályozási indok szolgált a különböző beosztások alapjául? valamint feleslegesnek tartjuk részletesebben elemezni az egyik, vagy másik beosztás elleni ellenvetésünket is. Absolut helyesség — mely minden ellenvetést kizárjon, sem erre, sem más kérdésre nézve nem érhető el; a szóban levő kérdést illetőleg, különösen ízért sem, mért az ide tartozó cselekmények, különböző viszon3<ból felfogva, különböző sajátságokat tüntetnek elő, minélfogva nem lehet föltétlenül hibásnak mondani a követett methodusok egyikít sem csupán azért: mert a cselekmények többféle sajátságai közül, az egyiket, nem pedig a másikat fogadja el a beosztás caracteristicus indokául. A mi javaslatunk összehasonlítása az imént megjelölt büntetőtörvénykönyvekkel azt mutatja: hogy'ez a közegészség elleni cselekmények jellegének felfogására vonatkozólag, azonos a belga és a zürichi büntetőtörvénykönyvekkel; s hogy e tekintetben beosztási rendszere is ezen törvénykönyvekhez áll legközelebb. A zürichi beosztást illetőleg megjegyezzük, hogy ellenvetésünk csakis"'a kettéválasztás ellen volt, a mit különösen, az átlátszóság gyakorlati czéljának szempontjából kikerülendőnek tartottunk. Megegyezünk a belga és a zürichi büntetőtörvénykönyv ide vonatkozó rendszereivel abban, hogy a közegészség elleni bűntetteket és vétségeket, a személyek elleni büntetendő cselekményeknek tekintettük, s a belga beosztási rendszertől is csak annyiban tértünk el: hogy a közegészséget, mint — ugy az élet, valamint a testi épség oltalmát magában foglaló objectumot tekintve, az ezen objectum elleni büntetendő cselekményekről rendelkező fejezetet, közvetlenül azok után helyeztük, melyeknek tárgyait az emberi élet és a testi épség elleni büntettek és vétségek képezik. Az irányadó szempont már maga ezen sorrend által világosságra jut. A jelen törvényjavaslat előkészitői- az objectum azonosságán fölül — a kérdéses cselekmények közötti rokonságot kiválólag figyelembe veendő tényezőnek tartották, s a sorrendben mindkét szempontot egyaránt akarták határozottan kifejezni és felismerésre juttatni. A benső indokoltságon fölül, mely e mellett szól, a gyakorlat férfiai bizonyára szivesen veendik: ha a közegészség elleni delictumokat, tőszomszédságában találják azon bűntetteknek, és vétségeknek, — melyeknek tárgyát a testi épség megsértése -— a violatio corporis et crimen laese sanitatis képezi. Nem tagadhatjuk egyébiránt a német beosztás mellett szóló érvek fontosságát sem. E beosztás alapjául főleg két tekintet szolgál: A közveszélyü cselekmények közös caracteristikája az: hogy azok — a polgárok határozatlan számát — ezeknek életét, vagy más fontos érdekét illetőleg veszélyeztetik, s a cselekmény elkövetője a qualitative meghatározott bűntett quantitativ terjedelmét elhatárolni képes nem levén: ezen jellemvonás — a közegészség elleni delictumoknál is előfordul. Egy másik tekintet — mely azonban az előbbivel szoros összefüggésben van: a közveszélyü büntettek dolusának állítólagos sajátszerűségében keresendő, rnely dolust Krug-.dolús genera-