Képviselőházi irományok, 1875. IX. kötet • 372. sz.

Irományszámok - 1875-372. Folytatása a büntetőtörvénykönyv indokolásának

1T6 378. szám A 298. §-hoz. A ki másnak azon szándékkal, hogy egészségét megrontsa, ártalmas szert ad be: 5 évig terjedhető börtönnel büntetendő: ha pedig a szer életveszélyes, de Ölési szándék nélkül adatott be, a büntetés: 3 évtől 5 évig terjedhető fegyház leend. Ha az életveszélyes szer beadása folytán a 293. és 294. $§-ban meghatározott valamely következmény vagy halál állott bz; a tettes 10 évtől 15 évig terjedhető fegyházzal büntetendő. Az úgynevezett „mérgezési

1- szakasz több megtámadásnak van kitéve: Geyer is a legszívesebben szeretné azt egészen kihagyatni. Mi szükségesnek tartjuk: mert az ide tartozó esetek a dolusnak nagyobb fokát tételezik fel, s igen gyakran átgondolt szándék forog fenn: „ . . . . ártalmas szert" Hélié is azt mondja „objets nuisibles á la santé" ; másról nem is lehet itt szó. Ártalmas szer alatt nem csupán az értetik, mely minden körülmény közt megrontja az egészséget; hanem az is ártalmas szer, mely valakire egészségi állapotának praedispositioja folytán ártalmasán hat. Ha a tettes tudva azt, hogy valaki oly bajban szenved, hogy ez vagy amaz szer bevétele által egészségi állapota teljesen megrontatik, s ennek daczára laedendi animo oly szert vegyit ételébe vagy italába: mindannak ellenére, hogy azon szer — nem általánosan — s nem mindenkire föltétlenül ártalmas: a cselekmény a 298. §. alá esik. „ .... ad be" ez nem felel meg minden tekintetben: általánosan ez alatt a szernek lenyelés általi jutását a testbe értjük: az intézkedés pedig mindazon esetekre kiterjesztendő, melyekben ártalmas szer — a testtel bármily módon vegyittetik. Alkalmazandó tehát a szakasz az esetre is, ha valaki tűvel megszúrja másnak karját, s a szúrás helyen ártalmas substantiát vegyit a karba. Megvalljuk, hogy nem találtunk alkalmasabb kifejezést; a német „beibringt" a franczia „administrant" szintén nem ethymologiai jelentményük. hanem a jogi literatura s a törvénykezési gyakorlat folytán nyerték mai értelmüket Mi a „beadást" az emiitett oknál fogva, s az 1843. évi tvjlat 119. §-nak nyomán fogadtuk el, mely szintén „beadott" „beadta" „ha be sem adta" kitételt használ. A 299. §-hoz. A ki gondatlan cselekvése vagy midasztása által másnak súlyos testi sértést okozott: 3 hónapig terjedhető fogházzal és 200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha azonban a súlyos sérülés, az azt okozónak saját hivatásában vagy általa gyakorolt tudományban, iparágban, vagy foglalkozásában való járatlanságából vagy hanyagságából származott, vagy ha azon cselekmény vagy mulasztás által, mely a súlyos sérülést okozta, az azt okozó hivatásának, vagy az általa gyakorolt tudománynak, iparágnak vagy foglalkozásnak szabályait sértette meg: 1 évig terjedhető fogházzal, és 500 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő A 280. §. utolsó bekezdésének határozatai, a jelen szakasz eseteiben is alkalmazandók. A mi gondatlanságból okozott halálra nézve áll: az áll — a jelen szakaszra nézve is — ha a gondatlan tett vagy mulasztás, testi sértést eredményezett. A büntetést szintén a 280. §-ban meghatározott fokozati alapok szerint különböztetik meg. './.•-.. A 300. §-hoz. A jelen fejezet eseteiben a megsértettnek kívánságára és részére megfelelő kártérítés is állapítandó meg, mely tartós betegség vagy munkaképtelenség esetében a megsértettnek személyi és családi viszonyaihoz képest, egyszer mindenkorra megállapítandó tökében, vagy évi járadékban állhat. *