Képviselőházi irományok, 1875. IX. kötet • 372. sz.
Irományszámok - 1875-372. Folytatása a büntetőtörvénykönyv indokolásának
156 372. szám. kének elfogadása esetében: a testi sértés iránti törvényes dispositiok kevés kivétellel halomra döntetnének. De a törekvések és a kitűzött czélok leginkább itt állanak egymással poláris ellentétben. Mig ugyanis az orvosok egyik része — minden felosztást tehát a felosztást könnyű és súlyos testi sértésekre is, orvosi lehetetlenségnek tart, addig a jogászok s különösen a birák és az államügyészek — de nem csupán ezek — a mostani felosztást, azért tartják helytelennek, mert ebben — a porosz büntetőtörvénykönyvnek megfelelő — hármas felosztás mellőztetett s csak két foku felosztás fogadtatott el. Mig az előbbiek tehát minden legális felosztás mellőzését, addig az utóbbiak a hármas felosztás helyreállítását állítják a revisio legsürgősebb feladatának. A revisio utáni törekvések egy másik szintén cardinális kérdése körül ép oly eltérő irányok küzdenek egymással. Az egyik rész a szándékos testi sértés következményeit illetőleg a szándékosan elkövetett sértés tényén kivül — az ebből bekövetkezett eredmémjt tartja elhatározónak s a legmerevebb objectiv álláspontra helyezkedik: a másik épen ellenkezőleg a subiectiv szempontot aceentuálva: az eredmény bekövetkezésére irányzott akaratot, esetleg az eredmény bekövetkezésének vagy bekövetkezhetésének a tettes általi előrelátását, illetőleg előrelát/tatását állapítja meg constitutiv tényező gyanánt. És minthogy e kérdésbe vegyülnek — sőt ennek alapföltételét képezik, a culpa dolo determinata, a dolus altemativus és a dolus eventualis körüli nézeteltérések: könnyen elképzelhető, mily arányokat ölt s mily bonyodalmas subtilitásokat hoz a felszínre — csak maga ezen kérdés. Mintha csak a franczia Code XLIV. fejezete alaptételeinek bírálatáról volna szó: ugyanazon kérdések merülnek fel a több mint hatvan évvel később létrejött német btkönyvre vonatkozólag is; és mintha Hélie nézetét olvasnók a franczia code illető intézkedéseiről il (le code) tömbe dans un péril nonmoins grave, en prénant dans chaque cas, le resultat materiéi de la blessure comme base unique de la peine! Kimerithetlenek ezenfelül a német orvosok a 221. §. hibáinak kimutatásában. Az ezen szakaszban előforduló mindegyik jelentékenyebb szó, valamennyi megjelölés hibás vagy határozatlan volta, végtelen anatomizálások és vegybontások, majd physiologiai ós pathologiai, majd — nevezetesen az elmezavart illetőleg — elme- és lélekkórtani fejtegetések, körülírások, meghatárzások és ezek folytán a legtarkább helyreigazitási javaslatok tárgyát képezi. Megemlítettük egy részét a controversiáknak — melyekre egyébiránt még később visszatérendünk; mert az egész fejezet mai álláspontjának íllustiálására szolgálnak s mert igazolják azt: hogy a test épsége elleni büntetendő cselekményekre vonatkozólag bármely rendszert kövessen valamely büntetőtörvénykönyv: a megtámadtatást, sőt a legellenkezőbb irányokból kiinduló mogtámadtatást nem kerülheti ki. Az emberi szellem buvárlatai oly terjedelmet öltöttek s a közvetlen elismertetésért küzdő eszmék, elméletek és az egyéni felfogás szerint értelmezett úgynevezett észleleti eredmények száma oly nagy, hogy bármelyik irány fogadtassák el, mindig lesz. sok — mely mások által helyesebbnek tartatik s mindig maradnak fenn vitás kérdések, melyeknek egy mellőzött nézet-árnyalat szerinti eldöntését — ezen árnyalat képviselői a törvényhozás legsürgősebb teendőjének tekintendik. Törvényjavaslatunk XX. fejezetének czime a testi sértésről szól s tartalma átfoglalja a violatio corporis és a crimen laesae sanitatis — által vont egész kört; kizárja azonban az injuria realis-t, valamint az emberölésnek — az előbbi fejezetben tárgyalt eseteit, t. i. ha a tettes szándéka az ember megölésére irányult, valamint azon eseteket is, melyekben az emberhalál a gondatlanul véghezvitt vagy a gondatlanságból elmulasztott cselekmény következménye volt. Nem szükség emlitenünk, hogy a testi sértés kapcsolatban más büntetendő cselekményekkel is elkövettethetik; például: a személyes szabadság megsértésével, a rablással stb.; ez esetekben a concursus áll elő s a mennyiben az illető törvény külön dispositiot nem tartalmaz, a concursus iránt megállapított szabályok lesznek alkalmazandók, eszményi vagy anyagi concursus forog-e fenn:
