Képviselőházi irományok, 1875. IX. kötet • 372. sz.

Irományszámok - 1875-372. Folytatása a büntetőtörvénykönyv indokolásának

152 372. szám. A 279. és 280. §§-h o z. 279. §. A ki gondatlan cselekvése vagy mulasztása által valakinek halálát okozta: az emberölés vétségét követi el, és 3 évig terjedhető fogházzal, valamint 2000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 280. §. Ha azonban a halál az azt okozónak hivatásában vagy az általa gyakorlott tudományban, iparágban vagy foglalkozásban való járatlanságból, vagy hanyagságból származott, vagy ha azon cselekmény vagy mulasztás által, mely a halált okozta, az okozó hivatalának vagy az általa gyakorolt tudománynak, iparágnak vagy foglalkozásnak szabályait sértette meg: 3 évig terjedhető fogházzal, és 100 frttól 2000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A jelen szakasz eseteiben a bűnösnek talált személy, azon hivatás, tudomány, iparág vagy foglalkozásnak gyakorlatától, a biróság belátása szerint végképen vagy határozott időtartamra eltiltható, s a gyakorlat isméti megengedése ujabbi vizsgától, vagy a kellő képesség megszerzését igazoló más bizonyítéktól tétethetik függővé. Az előrelátás vagy óvatosság hiányában találja a belga büntetőtörvénykönyv azon cselekvések és mulasztások jellegét, mely — az emiitett hiányból másnak életére vagy testi épségére nézve bekövetkezett, a tettes által nem szándékolt káros eredményt, büntetendő cselekménynyé minősiti. A belga büntetőtörvénykönyvet megelőzött franczia Code nagyobb részletességgel jelöli meg az e nemű culposus cselekvések és.mulasztások fajait: maladresse, imprudence, inattention, negligence, ou inobservation des reglements említtetnek a 3l9-ik czikkben a culposus emberölés és testi sértés elemei gyanánt, melyekhez elég sajátságosan, a következő czikk — ugy látszik mintegy synonima gyanánt, egy elemet: „defaut de precaution

11 sorol. A részletezést illetőleg a franczia Code methodusát követi az olasz javaslat 382-ik czikke is, mindazonáltal megbőviti a culpa fogalmának elemeit. Az idézett czikk szerint culposus ember-* ölést képez, ha a halál a következő okok egyikéből származott: inavvertenza, imprudenza, negli- • genza, imperizia nella propria arte o professione, od inoaservanza di regolamenti, discipline o doveri del proprio stato." Mint külön eleme a culpának felemlittetik a részegség is, ha az nem a bűntett elkövetése czéljából, de nem is véletlenségből keletkezett. Mindezekkel szemben áll a német methodus — mely nem taglalva a culpa elemeit, egyszerűen a ,. Fahrlassigkeit" szót használja, a mi a mi javaslatunkban használt gondatlanságunk felel meg. Mi a culpa ? erre vonatkozólag már az általános rész indokaiban szólottunk; a bővebb meghatározás — csakis a tudomány feladata lehet. A jelen fejezet elején megemlítettük azt is], hogy a gondatlanságából okozott halál nern minden eseteire terjednek ki a 279. és 280. §§.; s hogy a „culpa dolo determinata" esetein kívül is vannak a törvényjavaslatnak oly intézkedései, melyek különösen rendelkeznek azon esetekről, melyekben szintén a gondatlanság által okozott halál képezi a büntetés fokozásának alapját. A gondatlanság ellentétét képezi egyrészről a szándók; másrészről: a puszta véletlen, a vak eset, a vis major: „quod nec praevideri, nec cui praeviso resisti potest." m Nem osztályoztuk a gondatlanságot — vagy „vétkes vigyázatlanságot" — kisebb vagy nagyobb fokura, s eltértünk az 1843-ik évi büntetőtörvénykönyv tervezetnek azon rendszerétől, mely a vétkes vigyázatlanságnak enyhébb és súlyosabb esetei közt tesz különbséget. De igen is tettünk különbséget a gondatlanság közt, ha a halál, az ezt okozónak hivatalában, tudományában, iparágában, vagy foglalkozásában való járatlanságából, vagy hanyagságából származik. Ezektől a közönség fel van jogosítva a veszély teljes ismeretét s annak elhárítására, a legnagyobb óvatosságot követelni. Az orvos, a gyógyszerész, az építész, a gépész, a mérnök sat., ha a kellő óvatossá-