Képviselőházi irományok, 1875. IX. kötet • 372. sz.

Irományszámok - 1875-372. Folytatása a büntetőtörvénykönyv indokolásának

12 372 szám Könnyen felfogható, hogy a halálbüntetés bőven alkalmaztatott ezen codex által és hogy bizonyos esetekben barbár kínzásokkal volt egybekötve, melyeknek az elitéltek alája vettettek. A halálbüntetésnek ezen súlyosbításai megszüntettek, sőt maga ezen büntetés eltöröltetett némely bűntettekre nézve, de még mindig fennáll a gyilkosságra, a fegyveres kézzel való tolvajlásra, a természet elleni bűntettre, erőszakra stb és azonfelül még elég számos politikai bűntettre nézve. Az egyetlen külföldön ismeretes dán criminalista Oersted ur, pártolja a halálbüntetést. Atalában a büntető ügyet illetőleg igen beható különbség létezik Dániának és Németországnak elmélete, jogtudománya ós "törvényhozása között. Azért a holsteini tartományok 1840-ben tiltakoztak is ezen törvénykezésnek a herczegségbe való behozatala ellen. Svédország, a hol a halálbüntetés még elég gyakran alkalmaztatik, egyike azon országoknak, a hol a legtöbb merénylet követtetik el személyek ellen, mely körülményt nagyrészt annak kell tulajdonítani, hogy ez.ország lakói nagy hajlammal birnak az erős italokra. Mig Dániában 1828-tól 1836-ig körülbelül csak hat gyilkosság fordult elő évenként, Svédországban 1830-tól 1834-ig ötvenkét emberölés és gyilkosság merült fel, mihez még hozzáadandó hét vagy nyolez kölcsönös beleegyezéssel elkövetett mérgezés. Ezen szomorú tapasztalás volt talán az, a mi Oskár kir. herczeget, jelenleg Svédország királyát arra indította, hogy azon munkájában, mely a büntetések és börtönök tárgyában 1841-ben jelent meg, tagadja a halálbüntetés hatályosságát. De vájjon nem lett volna-e megkétszerezve a főbenjáró büntettek száma, ha hallgattak volna Svédországban a királyi író nemes szavára? A norvégiai uj büntető codex, mely 1842. évi augustus hó 20-án szentesittetett, habár elég kedvezően fogadtatott a közvélemény által, mégsem érdemli, hogy a mi a halálbüntetést illeti, mintául szolgáljon. Ezen büntetés e codex által meg van állapítva a gyilkosság, megmérgezés, ismételt gyermekölés és minden oly bűntett ellen mint: magzatelhajtás, gyermeknek kitevése és gyámoltalanságban hagyása, nemi erőszak, rablás, gyújtogatás stb. ha ezen bűntetteknek emberhalál volt a következése. De főleg azon túlságos szigor érdemel megrovást, melyet az uj codex a politikai vétségek ellenében kifejt. Ugyanis ezen codex e tekintetben az 1810-ki franczia büntető codexxel egyezőleg, halállal bünteti nemcsak a király személye elleni merényleteket, de minden más merényletet is, melynek czélja ledönteni vagy megváltoztatni a polititikai rendet. Oroszország. Téves fogalmak terjedtek el az oroszországi büntető törvényhozás és törvénykezés tekintetében. Atalában az a nézet, hogy ezen birodal ómban a halálbüntetés el van törölve és a Sibériába való száműzetés által van helyettesítve. Azt is szokták hozzátenni, hogy súlyos esetekben a bűnös elitéltetik a kancsuka általi halálra veretesre. Mindjárt meg fogjuk látni, hogy a halálbüntetés jogilag sohasem volt eltörölve Oroszországban ós hogy tényleg is csak rövid időszakon át szűnt meg annak alkalmaztatása. A mi a kancsukát illeti, a mely ugy látszik, uralkodik Oroszországban, mint a bambus Ohinában, ezen iszonyú eszköz csak mint a halálbüntetés egyenlege alkalmaztatott ós orosz criminalisták állítják, hogy a végrehajtók azt oly ügyesen kezelik, hogy az első vagy második csapással megölik a végrehajtást szenvedőt. Szükséges azonban megjegyezni, hogy az irgalom nélkül alkalmazott kancsuka büntetés már 1818-ban törültetett el és hogy a kancsuka általában eltűnt 1846. évi május 1-je óta, a mely időben az egy más, kevésbé barbár eszköz által helyettesittetett, melynek neve plet. A testi fenyítékek között Oroszország büntető rendszerében még mindig nagy szerepet játszik a vesszőzós és botozás. A jelenleg uralkodó császár rendeletéből 1833-ban tétetett közzé az orosz törvények nagy gyűjteménye, mely Swod név alatt ismeretes és a mely a büntető ügyekre vonatkozó törvényeket is magában foglalta. Ezen utóbbi törvények, valamint mind a többi hatályban lévő törvények át-